7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)
maradt, hogy az életnek egyre nagyobb területét vonta be ügyintézése körébe, s hogy ennek arányában állandóan nőtt iratainak, nemkül'^'*?;.en a munka elvégzéséhez szükséges hivatalnokainak száma* A kiépülő centralizáció legfontosabb eszközei magyarországi vonatkozásban: a kancellária és a kamara korábbi utasításának részletező kíbővitése, e főhatóságok módszeresebb ellenőrzése, egy uj magyar dieasterium /helytartótanács/ s több közvetlenül Bécstől függő hivatal /kamarai adminisztráció/ felállítása, később valamennyi pénzügyigazgatási szervnek a /pozsonyi/ magyar kamara alá rendelése. A rendi méltóságok hivatalainak hatásköre ugyanakkor szinte csak az igazságszolgáltatásra korlátozódik; a királyi Igazgatás apparátusának mindent beszövő hálója egyre jobban korlátozza őket működésükben. a/ A Magyar Udvari Kancellária A magyar királyi udvari kancelláriának /expedíciónak/ a felszabadító háború alatt kiszélesedett iurisdictioja szükségessé tette, hogy 1690-ben uj utasításokat adjanak ki számára* Már csak azért is meg kellett kapnia ezeket, mert a másik három Habsburg-kancellária /a német-római birodalmi, az osztrák ós a cseh/ csupán néhány évvel korábban, 1683-ban nyert uj instrukciót* A magyar kancellária f©feladatát 1690-ben a következőképpen foglalják össze* vigyáznia kell a királyi móltóság épségére s a királyi jogok megtartására; ügyelnie kell, hogy az országban érvényt szerezzenek a kiadott rendelkezéseknek és birói Ítéleteknek. A király, mint korábban is, a kancellárián keresztül gyakorolta un. "kegyelmi" tevéken ységét/ birtokok, nemesség, különféle kiváltságok adományozását/ és vele végeztette magyarországi vonatkozású diplomáciai levelezésének egy részét. Régtől fogva jelentősek voltak a kancellária Igazságszolgál tatás korüli tennivalói /sokan fordultak hozzá jogorvoslatért/; a királyi városok igazgatásának és gazdálkodásának ellenőrzése pedig, nemkülönben a megyék irányítása köz igazf atási-beIpo111ikai feladatokat jelentett, /A városi tisztujiások eireiaőrzéséáek végrehajtó közege ugyan a kamara volt, de az irányítást és végső számonkérést a kancellária végezíe./ Nem szakadt még el teljesen a kancellária ebben a korban a kincstári ügyektől sems várható háramiások miatt számon kellett tartania az ország birtokosait és egyházi méltóságait s tárgyal nia kellett pl. a hadiadó dolgában. A kancellária mint az ország legmagasabb rangú hivatala /"ceterarum publicarum. • * regni Hungáriáé expeditionum caput 11 /, s egyedüli valóságos udvari hatósága,közvetlenül az uralkodó, irányítása alatt állott: a tanácsában megtárgyalt jelentősebb ügyeket /elsősorban a perfellebbezéseket s a kegyelmi tényeket/ a király ill. a titkos tanács elé kellett terjesztenie döntés végett. A kincstár anyagi érdekeit érintő kiváltságok
