7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - A) A törökkori királyi Magyarország kormányzata (1526-1690)

• *— X2 •» 0/ A Magyar Kancellária Mig a nemzeti központosítás idején, az 1460-as évektől a királyi kancellária oklevélkiállitó irodából fokozatosan központi kormányszervvé vált, s maradt a XVI. század első negyedében, 1526 után jelentőségét egy csapásra elvesztette. Megcsökkent szervezeti keretekkel fennmaradt még ugyan a nádor ill. helytartótanács mellett Budán és 1529 után talán még Pozsonyban is néhány évig, 3 itt a titkos pecsét alatt adott ki okleveleket a király nevében, de működése a 30-as években megszűnt; • X. perdinánd 1527-ben átszervezte, központi hatósággá tette a bécsi udvari kancelláriát és az ügyek intézésére részben területi, részben tárgyi alapon 9 osztályt állított fel, mindegyik osztály /expeditio/ élére egy titkárt állítva. /AZ 1526 előtti magyar királyi kancellária

1 ügyvitele la hasonló szerepű királyi titkárokon nyugodott/. A titkárok közt a következőképpen oszlottak meg;az államügyek: Alsőáusztria;Ügyei /l titkár/, Pelsőausztria Ügyei /!/, igazságügy /!/, külügyek /l un. «láfln titkár/, burgundi-franci a ügyek /l/, spanyol ügyek /2/, cé eh ügyek /!/, végűi magyar ügyekre is külön expeditio szerveztetett /egy titkárral ós néhány Írnokkal/. A Magyar iroda nem tartozott olyan szervesen az udvari kancellária hivatali kereti közé,mint a többi nyolc, bizonyos fokú különállását megtartotta, bár kétségtelen, hogy az udvari kancellár la rendelkezett vele^ a király nevében. A Hab8burg-uralom alatt változott szerepkörrel újjászerveződő magyar kancellária eredete tehát ide, az udvari kancellárián belül alakult magyar osztályra vezethető vissza* Bár a magyar főkancellári, kancellári és alkancellári tisztséget Mohács után is betöltötték, ezek az első időben alig játszottak szerepet; az irodát ténylegesen a titkár /ekkor fjlaky íterehe/ vezette, aki az uralkodó mellett maradt annak utazásaiban is. Az 1530-as években /feltehetően a Pozsonyban még egy ideig tovább működő régi magyar kancellária megszűntével kapcsolatban/ az irodát /expeditio/ magyar kancelláriának kezdték Nevezni. Minthogy azonban a kancellár ezután sem tartózkodott állandóan az uralkodó mellett, az ügyeket a gyakorlatban továbbra is a titkár intézte, sőt a XYI. század második, felében két-három titkár is szerepel. Minthogy sem a kancellár, sem a magyar urak - a magyar tanács tagjai - nem tartózkodjak a király mellett, az ausztriai és a magyar kormányzat fc$s§tt hoaszu ideig a magyar secretarius az egyetlen kapocs, A kan* cellária szervezete akkor bővült tovább, midőn az 15SS-Í törvények elrendelték, hogy néhány magyar tanácsos állandóax. m udvarban tartózkodjék. Ez a XVI, század végétől többé-kevésbé rendszerré is vált. Az udvarnál lévő egy-két tanácsos ugyan a magyar tanács nevében, azt képviselve tartózkodott Prágában vagy Bécsben, de kapcsolatuk egyben egyre szorosabbá vált a kancelláriával, s már kifejezetten érdemi munkát ís teljesítettek, • amennyibea a magyar kaacellária elé került biz . gyeket előkészítették, azokbaa véleményt formáltak. A hivatali munka nagy részét azonban a XVII. században is a kancelláriai titkárok látták el.