7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

II. rész Erdély - E) Az erdélyi királyi biztosság (1867-1872)

« 1&3 *• 1/ AS mBttll KI8AXXI BISTOSSÁt* /1867-1872/ Mint már említettük, a főkormányszék nem oszlik fel mindjárt a kiegyezéssel| a magyar kormány fokozatosan kívánja átvenni Brdély ügyeinek irányítását, Bsért királyi biztost küld Erdélybe | az a kormány alá van rendelva* i~ a"SoTcöímányszék elnökletét is el kell hogy lássa, Feladata /a hatóság vetítésével összefüggésben/ az igazgatás át szer vese se, a bizonyos politikai teendők /elsősorban a nemzet is égi kérdés területén/, .Amellett-, mint pártjának exponense, közvetlen pártpolitikai feladatokat is ellát, A Főkormányszék működésének megszűntével ennek a minisztériumoknak át nem adott feladatait a biztgsi hivatal veszi át| ennek hatásköre fokozatosan a helyi Így ékre reánkálődik / IS72-ben már nagyrészt ©sak a katonasággal kapesolatos és egészségügyi igazgatási működést fejt ki/, A biztosság 1872. szeptember 30-án szünteti meg működését; lényegébea ezt az időpontot kell a külön erdélyi országos kormányzati szervek működése, a különálló Erdély vé^ gének tekinteni. *S* "ff" ""'•BT Jltm J&I