7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
II. rész Erdély - D) Az abszolutizmus korának erdélyi kormányhatóságai (1849-1867)
eadővel isi fellebbviteli térm volt as alsóbb közigazgatási szervek végzései ellen. . _ _ 1 hatéság részbea taaáesü ló sokén, részben azokén kivül intézte ügyeit. ' v - í A dofiaitlvua erdélyi életbeléptetésére ltokén kertit ser /a helytartóság az éf aájaa-Mf^ém kezdte neg nft ködé sót/. As uj központi kormányhatásai katáskire rasenban rtrtmfrasau a" legtebb vonatkozásban módosult. *©váTÍÍa is kormáOTiái oilet viselő vezetőjének mág 1853-ban kaavotlenal alámlftlfic az arbári kártérítés* biaottoágot* 1*5?. májas lfifc éta kossá tartoznak a rendőritatóságok vosetőlt esoaéXyeaea áriatő ügyek. A helytartóság roadésaetl katáskörét illető szabályozások„kist!,a* első fontosabb a kormányzó XS5§* novembor 2i-i rendelete a politikailag gyanús személyek figyel tetősére vonatkozólag; est 1857-ben előbb a - Jeleatkeeési kötelezettségnek a belügyminisztérium ás a birodalmi rendőrfőnökság által való szabályozása követi, majd a readéssoti vonatkozása időszaki jelentések beküldési időközeinek megnövelése. 185»>ben .történt meg a rendészeti/igazgatás 185©~i alapelveinek rovizlója.ügyaaaz évben ©sászári döntés nagyszáma kihágáskivizsgálását s megbüntetését sorolta a közigazgatási hatóságok /másodfokon a helytartóság/ hatáskörébe. A readéssoti igazgatáaogyos szakágait as alábbi fontosabb szabályozások érintették? az egyestt- letl readéssoti 1856-ban a konkordátum /ennek folyományaképp 1 fSsTa beügymimlsstériam kiveszi az 1852^1 egyleti törvéay hatálya alól a katolikus ogykázi jelleg* egyleteket/, a tag*r ag lnházi rendészetet néhány kisebb változás* as atlevoT a iegeitotásí.atióvelekkol s a katárssáli forffalomttsTtkaassolatos könnyítések, A helytartóság aéaaozgalmi ügyeket illotov hatáskörét módosítja a* ilyirdayu statisztikai munkát az egyházak keséből kivevő bolügymiaisst©ri roadelet /1856/. AS 1857-1 népszámlálás is hárított a hatóságra teendőket /aa ©razágos össsogozés elkószitás©/, A kisséat ügyökben az 1859-i kizségtörvéay jeleat alapvstó szabályaidat* Az úrbéri .tgykirt egyrészt az úrbéri törvényszékek 1357-5Ő-i megsgorvossás© illeti, másrészt az.a«S0«* dooomber 4-i ©sászári roadelet /éssérlat a helytartóság az úrbéri ©gyesságek fellebbviteli fóruma/. Az ipar igazgatást illetően egyrészt a kereakedelwa-- ipa?- ás*- < kgaápitkezeli Eiaiaatérlnav 1855-1 rondáiét© ©mlit©á|ő /©s aa un. dologi iparok elismerésének jogát a hely tart óságra, ruhássá/, másrészt a gyári lerakatok létesítésének /bizonyos kivételektől eltekintve/ a helytartóság engedélyezéséhez kötése /1858/. A takarékpénztárak felügyeletében, az 1853* juaias 9-i belügyminisztériumi rendelet határozta meg a helytartóság feladatait. Az 1858. kezdetével Erdélyben is életbolépt©t©tt erdőtörvény SElatén föladatokat rótt rá. Kereskedőim! hatásko^TT réaek szabályozásai közül a legfontosabbak, a.pU©,i.ágakról felküldendő Időszakos kimutatások szabályozásai. Xözlokedési feladatait részboa korábbi, a vaoutügyr© vonatkozó ©sászári elhat árokásóknak 1853-ban belügyminiszteri rendelet tel Erdélyre is kiterjesztése bővített©^ részben az ut- és vizópitkozésokkol kapoaolatos kéayssorkisajátitások jogának ráruházása /1857A okta tásü gyi feladatkörének elsősorban a magániskolái vallások-
