7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

II. rész Erdély - B) A Diploma Leopoldinum kora (1691-1848)

rangjára emelése, 1770-1 uj instruetiG-jai a ítobsrniumnál az Auersperg-féle reformja Goámísnarltttua-nai as 1772-1 uj szabályozás/' az irdályi Udvari Kancellária 1775-i nagy ügyintézési reformja is némileg még ez időszak kései terméke. II; József uralkodása ujabb reformperióduat jelent /a változások 1782 és 1787 közt bonyolédnak le/. Ujabb fontos periódus a restitutiö időszaka /lényegében 1790-i; bizonyos vonatkozásokban I797~ig kell eltolnunk a határt/. 5 végül az 1810-es évedben kerül még sor néhány maradandóbb szabályozásra, A reformperiódusok összefüggése egyrészt a Birodalom egészének helyzetével s a birodalmi igazgatás ebből következő változásaival, másrészt Erdély egész politikai helysetének alakulásával annyira kézenfekvő, hogy nem is szükséges részletesebben kitérni rá« A másik általánosságban megjegyzendő dolog: a Habsburgpolitika szembetűnően másképp kezeli az erdélyi közigazgatást és bíráskodást, mint a kincstári igazgatást, A Quberniumot Szatmár után közvetlenül újjászervezik} elvileg egészen feloszlatásáig az országgyűlés által jelölt testület marad /Í7&1 ós 1790 meg 1816 és 1837 közt természetesen nem országgyűlési uton gondoskodnak a szolgálatból kivált kardinális tisztségviselői s tanácsosai pótlásáról^ A kincstártóság újjászervezésére azonban csak 1742-vel kesdődőleg kerül sör, s magát a thesaurar.tust ugyan az országgyűlés választja, de ez nea jelent semmiféle rendi befolyást a kincstári igazgatásra, A többi tisztviselők választására a diétának nincs somilyen befolyása. Igaz, ez a rendi befolyás a Gubernium esetében is alig több formálisnál, A kincstári igazgatásnál aa ónban raég a formák betartásáról sincs /vagy csak jelentéktelen mértékben van/ szó.