7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

II. rész Erdély - B) A Diploma Leopoldinum kora (1691-1848)

alatt maga intésí, a Cameralia mixta-t /a közigazgatást is illetőket/ előbb meg kell tárgyalnia a főparancsnokkal, Adó- s még inkább Oemmissariatiea-lgazgatási hatásköre csökkan, A f

ánztári ügyeket illetően az Udvari Kamara és az XJniversalbankaitftt alá tartozik, /Megemlítendő még: a pozsareváci békében a Habsburg-birodalomhoz kapcsolt ölténia kincstári igazgatá* silag Erdélyhez kerül*/ Az 1720-ae években a eaaoralis reptaesentans címét a cameralis. directcr váltja fel; a hatéság is eaaeralis directio néven szerepel. *z 1740-es évektől kezdődőleg azután egyre-másra köszöntenek be változások az erdélyi kincstári igazgatásban. Az első lépés a kincstártőság újjászervezése* 1742, augusz tus 4-én nevezik ki az uj thosaurárius-t is. aki elődeihez hasonlóén tagja a Guberniumnak /bér ez nem jelenti azt, hogy a főkormányszék bármiféle hatáskört is gyakorolna - mixta-ügyeket kivéve - a kincstári igazgatásban/. A kincstartó 1?43» szeptember 2-i utasítása szerint kis irodájával irányítja a kincstári apparátust; az egyes igazgatási ágak élén "assistens"ei állnak: a bancaüs ropraesentans, a fiscalis diroctor, a „ ' számvevők, a sóűgyi igazgató, a bánya- és pénzverősügyi inr speetor, a harmincadfelügyelő s a fiscalis jószágok inspeetor-a; ezek közül a bancaüs repraosontans /saját Ügykörének ellátása mellett/ mintegy ellenőre a kincstartónak; állandóan oldala mellett is tartózkodik. A t^esaurariatus felettes hatósága továbbra is az Udvari Kamara* A további változások előbb a kincstári igazgatás legfelsőbb irányítását illetik: 1744. november 26-án nevezi ki Mária Terézia Wiesenhütten-t "Mii i tár- und Schuldenskasso, Kupíerund queeksllberfundo bostollter director^-rá; négy hónappal később történik meg az Universalbankalitát feloszlatása /a pénztári ügyek részben az Udvari Kamara, részben helyi igazgatási szervek hatáskörébe kerülnek/, az l?4$-bea megszervezett Hofkommisslon la Bannaticis, $raasylvaaieis ot Illyricis elnyeri az erdélyi Gamoralla irányítását is /a bánya-, pémsveróaűgyet és a számvételt kivéve/, az 174$. „szeptember 13-án létrehozott bánya- és pénzverésügyl udvari kollégium pedig az ilyéntermészetü erdélyi ügyeket /wieseahütten korábbi bányaügyi hatáskörét 1746 Őszén veszi át/. Magában as erdélyi kincstári igazgatásban 1746 októberében kor Ül for kettős reformra: 1746. október 9-én a kincstartó uj utasítást nyer, október 25-én pedig létrejön a Ihesaurarlatus in Ifontanlsticls et Monetarüs. Az uj utasítás lényegé bon fenntartja az 1743-i instruetio-ban rögzített assisteas-i roádssert /azzal a változtatással, hogy a korábbi bancaüs praesentans mint "Scnsiliarius gamerae aostrae Aulieáe.in thesaurarii eoadjatorlam ibi existens" látja el ellenőrző feladatát/. A bányaés pénsverósügyi kiacstartóság vezetője is a kincstartó; a hatéság-a már ismertetett assistens-í rendszerrel mnköáik /a coadjuter itt is ellenőrző szerepet gyakorol/. A Bergkolleg felső irányítása alá tartozik /havi jelentésekre köteles, s fontosabb vagy nehezen eldönthető ügyeit elé kell tárnia/. A kincstartó köteles évi személyes ellenőrzésre a főbb bányahelyeken; feladata a bányászok és aranymosók védelme, uj bá-