5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti földrajz

I 1 a Bálint: TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ I, Településföldrajz, településtörténet, történeti földrajz. Á történeti földrajz lányegének, feladatának ée jelentőségének megértése céljából bevezetőben vizsgálni kell viszonyát a földrajzi és történeti tudományokhoz, elsősorban a településföldrajzhoz és településtörténethez, mert a történeti földrajz eredményeire saját konstrukcióik megalkotásánál különösképpen ezek vannak rászorulva. Mennyiben földrajzi és mennyiben történettudományi disciplina a történeti földrajz? Minthogy abban a vélemények teljesen megegyeznek, hogy sem a településföldrajz, sem a települések történetének kutatója a történeti földrajzot nem nélkülözheti, meg kell ismerkedni e két tudományág célkitűzéseivel és összefüggésbe kell hozni a történeti földrajz feladataival. A településföldrajz tértudomány, és központjában - mint Baranszklj, a nevös szovjet gazdaságföldrajzkutató megállapítja - elsősorban á települések gazdasági funkcióinak és gazdasági kapcsolatainak, másodsorban a népességnek, a népesség megoszlásának, végül a morfológiával kapcsolatos kérdéseknek kell állni* /Morfológia alatt itt és később a községek mindenkori arculatának - formájának ós képének - valamint szerkezetének leírását kell érteni./ A legnagyobb teret a funkcióknak kell szentelni, azért, mert csak ilyen módon érheti el a településföldrajz célját, hogy a termelés optimális elhelyezkedésének- kialakításához járuljon hozzá. A települések funkcionális vizsgálatának főbb szempontjai: lé/ k népesség foglalkozási megoszlása, az egyes foglalkozások aránya. Az igy nyert eredmény önmagában is jellegzetes lesz az adott település helyzetére valamely terület vagy régió munkamegosztásában.