5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.
Bottló Béla: Genealógia
még egyes személyek külső megjelenésére* jellembeli sajátságaira, betegségeire vonatkozólag is - természetesen kritikát alkalmazva - felhasználható adatokat nyújtanak. A levelek forrásértéke - szintén sok szubjektivitással lévén telve - egy sorba tartozik az emlékiratokkal, már. csak azért is, mert idegen személynek szánt híranyagot tartalmaznak* b. / okirato k. A genealógiai adatszolgáltatás legbiztosabb forrásai az okiratok. Megbízhatóságuk genealógiai forrásanyag szolgáltatása szempontjából azonban annál nagy^b, Minél kevésbé készültek genealógiai célokra* Az okiratok* mint genealógiai forrásanyagot a következő csoportokba oszthatók: 1*/ tisztán leszármazási adatokat tartalmazó okiratok. Idé elsősorban az anyakönyvi /születési, házassági és halotti/ bejegyzések tartoznak. Ezek lehetnek egyháziak vagy államiak* Az egyházi anyakönyvek a keresztelés, az eljegyzés, a házassági hirdetés, Vagy az esküvő, továbbá az elhalálozás, esetleg temetés bejegyzését tartalmazzák. Az izraelitáknál a keresztelés helyett fiuknál a körülmetélés, leányoknál pedig a névadás megtörténtét igazolják. Az egyházi anyakönyvek vezetése a XV. századba nyúlik vissza* Vezetésüket az egész katolikus egyházra nézve a tridenti egyetemes zsinat /1545-1564/ tette kötelezővé* Az, hogy Magyarorszagon melyik katolikus plébániának melyik évtől kezdő- « dőleg vannak anyakönyvei többek között az egyes egyházmegyék névtáraiból, illetőleg Tokody Ödön: !, A magyarországi rk. papság egyetemes címtára az 1891. esztendőre. Temesvár 1891i" Cé munkából, az evangélikusoknál ugyanez "A Magyarországi Evangélikus Keresztyén Egyházegyetem Névtára. Szerkesztette Szabó József Győr 194o. M c* munkából állapitható meg. A magyarországi evangélikus és református egyházak egyházközségeinek születési, házassági- és halotti anyakönyveiről készült kimutatás a Magyar Országos Levéltár Fotólaboratóriumában található, az izraelita anyakönyvek jegyzékének összeállítása folyamatban van.
