5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Bottló Béla: Genealógia

szülése között lo hónapnál kisebb különbség nem lehet; az anya legkorábbi fogamzás! ideje a földrajzi fekvéstől .és fajtától függően I0-I6. életévei között következhetik be és általában kb, 55. életévéig tart, Ilyen ismeretek birtokában nem fordulhat tehát elő az, hogy a leszármazási táblán nálunk lo év körüli anyának szülessék gyermeke, vagy két egymásutáni gyermek születési ideje között 2-3 hónapnyi időköz legyen, vagy pedig, hogy a szülőknek házasságkötésük után 60. vagy még későbbi évre még gyermeké szülessék. Ezekre a biológiai ismeretekre különösen akkor kell tekintettel lenni, ha olyan leszármazási táblákat kapcsolunk össze, amelyek adatai különböző iratokból történt kielémzés révéin kerültek elő, f • Sokszor még a népszokások ismerete is nagy segitséget nyújthat a genealógiai kutatásoknál, pl. az esketési vagy házasságlevelek megkeresésénél.a házasságkötés helyének és 'igy a házasságkötés bejegyzése helyének a keresésénél annak a szokásnak az ismerete, hogy a házasságot a vőlegény vagy pedig a menyasszony lakóhelyén szokták-e megkötni, továbbá, hogy á keresztelés ideje egyben a születés ideje is, vagy sem stb. A genealógia forrásai

, A genealógiai forrásanyag mindaz, ami leszármazás bi--, zonyitására alkalmas adatokat tartalmaz. A genealógiai forrásanyagot időrendi sorrendben a következő csoportokba oszthatjuk: I. Szájhagyomány, Mint minden történeti esemény számára, ugy a genealógia számára is az első és eredeti forrás a kimondott szó, az elődöktől származó hagyomány még ma is, különösen a munkás és paraszti származású családoknál. Ez a hagyomány azonban ma már általában csak a nagyszülőkig bezárólag helytálló és csak eddig fogadható el. Azontúl ma már a legbizonytalanabb forrásanyag. Régebben ugyanis a házasságkötésnél érvényes jogszabályok /házassági akadályok/ miatt a házasulandó feleknek távolabbi, ne1 gyedfoku vérségi kapcsolatait is ' figyelembe kellett venni és ezért ismerték is.