5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Borsa Iván: Irástan (Palaeographia)

oklevelünk, az 1055-ben keletkezett tihanyi alapítólevél irása egyszerű karoling minuscula /12. ábra/, A karoling minuscula utóda a latin irást használó Európában a gótikus minuscula volt. Elnevezésének és. az Írásnak ! eredetéről egyaránt sok vita folyt. Ma már nem vitás, hogy a gót népnek semmi köze sincs ennek az Írásnak a kialakulásához, s a gótikus irás korban több emberöltővel megelőzi a gótikus építészeti stilus megjelenését, így attól sem nyerhette nevét. Elterjedésének határai nagyjából egybeesnek a gótikus építészeti stilus elterjedésének határaival, így nyugodtan feltételezhetünk szellemi rokonságot a gótikus irás és a gótikus i építészet között. A gótikus irás bölcsőjének a legújabb kutatások Angliát tekintik és születésének idejét a 11, századra teszik, A félköríves vonalakban gazdag karoling minusculával szemben * az Írószer /calamus/ hegyének másféle megmetszése következtében - az uj irás a karoling minusculából olyan irást hozott létre, amelyre a tört vonalak a jellemzőek. S ha különböző területek Írásait egybevetjük, megállapítható, hogy az Angliában és Németországban sokkal hegyesebbek, élesebbek a vonaltörések, mint Franciaországban és Olaszországban. A magyarországi gótikus irás a francia formákhoz áll legközelebb. A gótikus irás megtartotta a karoling írásnak azt a jellegzetes sajátosságát, hogy a betűk fel- és lefelé nyúló szárai merőlegesek az alapvonalra /egyenesen állnak/. Jellegzetessége még, hogy a betüszárak végeit megtöri; a kerek betűre szek is megtörnek, vagy hegyessé válnak, az egyes betűket kis vonalakkal, horgokkal díszítették, s ezek azután szerepet kaptak a betűket egymáshoz kapcsoló vonalkák kialakulásában. Ebben az írásban•alakul ki az i betűre helyezett vessző, illetőleg pont. /Eleinte az azonos lábakból álló m és n betűk kö^ zött, továbbá egymás mellé került két i betű esetében alkalmaztak az i jelzésére vesszőt, később pontot, s ez azután általánossá vált./ A t keresztvonala jobbra csúszik és telje- • sen azonos lesz a c betűvel olyannyira, hogy századokon át egyáltalán vagy csak nehezen lehet köztük különbséget tenni. A maiusculákat vagy a eapitalisból, vagy az uncialisból kölcsönzik, de előfordul nagy betűként nagy alakú gótikus minuscula is. \