5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti statisztika

az adatok felhasználhatók, csak akkor kezdjük el azok kicédulázasát. Mert ismételten figyelmeztetni kell arra, hogy a forrásokban talált számok nem modern statisztikai adatok és nem is szabad azokkal a modern statisztika szabályai szerint eljárni, mielőtt értéküket meg nem állapítottuk és azokból exakt statisztikai adatokat nem formáltunk. Nem tetszés szerinti számban hajthatók azonban még ezután sem végre a történeti statisztikai adatokkal statisztikai müveletek', mert azoknak határt szab az anyag korlátozottsága, az egyes források ilyen vagy olyan hiányossága. Pl. hiába keresné valaki ezekben a forrásokban azt a szorzószámot, melynek segítségével a családok számából a lélekszámot a XVIII. századra meg tudná állapítani. Ilyen a forrásokban nincs. Vagy pl. teljesen hiábavaló volna a jobbágyösszeirások, számadások stb. alapján valamely történeti korra a létminimumot keresni. Legfeljebb meg lehet kisérelni, hogy mindenfajta adat összevetéséből erre vonatkozólag valamiféle valószínűséget következtessünk ki. De még ez is hallatlan nehézségekbe ütköznék, mert olyan összeírás, amely egy felépülésen élő összes családpk és'az ezekben lévő családtagok számát, azok mindenfajta bevételét és kiadását tartalmazná, nincs, nem is készült, nem is volt. Hiba volna tehát, ha a kutató - a források előzetes mérlegelése és értékelése nélkül - fogna valamely történeti statisztikai kutatáshoz. 1 — ,— , — ,— A történeti statisztikai konstrukciók elkészítésének, tehát az adatok feldolgozásának módszeréről itt nem kell külön értekezni, ehelyett utalunk a Kovacsics József szerkesztésében 1957-ben megjelent "A történeti statisztika forrásai" cimü kötetre, /Ez a munka•szolgált különben e rövid tanulmány elkészítésének alapjául,/ A kötetben történész-levéltárnokok és statisztikusok ismertették a fentebb elősorolt- forráscsoportokat - a megyei dikajegyzékek kivételével, melyek kimaradtak belőle - és a források genetikájának felderítése mellett a módszert, amellyel a régi források számai statisztikai számokká érlelhetők és statisztikai módszerrel értékelhetők, beszélt ethetők. Egyben.részletesen megjelölték az irók a modern statisztikának azokat a területeit, ahol a mult statisztikai