5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti statisztika

I 1 a Bálint: TÖRTÉNETI STATISZTIKA "A statisztikai tevékenységet elsősorban a mindennapi élet szabályozásának a szükségletei hivták életre a múltban s hivják életre ma is." Már a középkorban statisztikai kimutatást készítettek a magyar király jövedelmeiről, összeírták ki rályi regisztrumba a várbirtokokat, a várföldeket. A XVÍ. szá zadtól a kamarai igazgatás a kezelésében álló bevételekről statisztikai táblákat állit össze a "lucrum", a "hasznosság, jövedelmezőség" megállapitásárés azon célból, milyen módon le hetne az egyes haszonvételi forrásokat még jövedelmezőbbekké tenni. Az egyházi és világi földesúr már a régi korokban is urbárium formájában röggiti az uradalmaihoz tartozó helységek lakotthelyek és puszták, a bennük élő adóköteles népesség: a jobbágyok s azok gyermekei számát, valamint a tőlük járó adók és szolgáltatások mennyiségét. A statisztika tehát mind régen mind ma az élet anyagi jelenségei és törvényszerűségei megismerésének, az eredményes gazdasági vezetésnek, valamint az el lenőrzésnek egyik leghathatósabb eszköze. Más oldalról a tudományos felismerés és megalapozás ügyét szolgálja, mert segítségével a társadalmi fejlődés és haladás folyamata számszerűleg deríthető fel és világitható meg. Ezen a ponton kapcsolódik a statisztika a mult tudományával, a történettudománnyal', mint ennek nélkülözhetetlen segitő disciplinája a történeti korok gazdasági, társadalmi, népesedési Stb. viszonyainak feltárásánál és értékelésénél. Időt álló történettudományos eredmények statisztikai adatokkal történő alátámasztás és bebizonyítás nélkül alig érhetők el; a számszerüség a történettudományi megismerések és eredmények egyik legfontosabb talpköve. A marxista történetfelfogás és módszer a gazdasági élet fejlődését, a fejlődés jelenségeit a statisztikai számsorok tükrében szemlé*li és a számok tudománya, a statisztika, igazi jelentőségét csak a marxista tudományos-