4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

IV. Címertan (heraldica)

- % pos, testetlen képek A pajzsosztó vonalak egyenesek vagy az egyenestől eltérők, Az egyenes vonal minden irányban oszthatja a pajzsmezőt. Az egye nestől eltérő vonalak száma jóformán végtelen, mert a legkülönfélébb kombinációkban fordulnak elő. Leggyakrabban fordulnak elő a hullámos, kigyós, lépcsős, fogas, ormós stb. vonalak, melyek egymással vagy egyenes vonalakkal számtalanszor kombinálhatók. A pajzsnak függőleges vonalakkal való osztása a hasitás. Ha a pajzsot csak egy függőleges, vonal hasitja, és pedig a pajzs közepén áthaladva, altkor a pajzsot hasitott pajzsnak nevezzük. Ha a hasitás a pajzsnak csak 1/3 résziben történik, ez igy támad t * me <?.••••• teralakot oldalnak nevezzük, mely lehet jobb, vagy bal oldöl. A hasitóvonal lehet egyenes, fogazott, hullámos, kigyós stb. Ha a hasitóvónalak szama egynél több, akkor különbséget kell tennünk, a szerint, vajon számuk páros-e vagy páratlan. Ha a hasitóvonalak száma kettő, s az igy keletkezett mindhárom mezőnek azonos a szine, a pa^as kétszer hasitott; ha a három mező közül kettőnek szine azonos, a harmadik középsőé pedig elütő, akkor az utóbbit cölöpnek nevezzük. Négy hasitással két, hat hasítással három cölöp keletkezik. Több cölöp esetében méreteik is kissebbednek. Ha a cölöp a pajzs szélességének 1/6 részét foglalja el, karónak, ha pedig 1/12 részét teszi ki, szálnak nevezzük. A cölöpöt határoló vonalak is számtalan változatúak lehetnek, pl. hullámos, fogazott, fodros, fürészes stb. és ennél?: megfelelőleg a cölöp is lehet hullámos, fogazott, fodros, fürészes stb. cölöp. Ha a haaitóvonalak száma páratlan, akkor nem cölöpről beszélünk, hanem az ilyen pajzsot hasitásos, többszörösen hasitott pajzsnak nevezzük. A pajzsnak vizszintes, a pajzs felső szélével párhuzamosan futó vonallal való osztását vágásnak nevezzük. Ha a pajzsot csak egy vizszintes vonal vágja, és pedig középen, akkor a pajzsot vágott pajzsnak nevezzük. H- a vágó vonalak száma páros és az első és utolsó tag azonos szinü, akkor minden második tagot pólyának nevezzük. A pólya száma a vágóvonalak száminak megfelelő, igy két vágássál egy, négyvágással két póly keletkezik. Ha azonban a páros számú vágások ál-