4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

I. Oklevéltan (diplomatika)

Megállapítható, hogy a magyar oklevéltan művelői legnagyobb érdeklődéssel a szorosabb értelemben vett oklevelek vizsgálata felé fordultak,, Hzek kiállításában volt ugyanis legnagyobb szerepe a helyenkint, koronként és tárgy szerint ugyan változó, de minden esetben jelentkező külső és belső foragoknak, A diplomatikusuk elsősorban oklevéladással foglalkozó intézmények működésével, s az ezek '• által szabályszerű formák között kiállított oklevelekkel és a valük összefüggő problémákkal foglalkoztak, A magyar oklevéltan fogyatékosságának kell tekinteni, hogy nem vizsgálta elég behatóan a többi iratféleságeket. Bár Bresslau és utána Szentpétery ezt nem tekintette az oklevéltan elsődleges feladatának, mégis az oklevéltan az a tudomány, amelytől ezeknek az iratfajtáknak a vizsgálatát várni lehet a Sem a szorosabb értelemben vett, sem a lazább magyar szóhasználat szerinti oklevelek eredetileg általában nem azzal a céllal 1ródtak, hogy az utókornak történeti forrásul szolgáljanak, adatgazdagságuk miatt azonban a történetírás fontosabb forrásai. Az oklevéltan feladata, hogy az oklevlek létrejötte körülményeinek vizsgálatával és az oklevelek kritálcájával e források felhasználhatóságát lényegesen fokozza, • Teljes értékű történeti forrásnak csak azt az oklevelet tekintjük, mely mind tartalmilag, mind pedig formailag kibirja a kritikát, tehát valódi. Ennek ellentéte a tartalmilag és formailag egyaránt hamis oklevél, mely viszont a legtöbb esetben igjen kevés forrásértékkel bir, ha egyáltalában szóba jöhet mint történebi forrás. Vannak oklevelek, amelyek formailag szabályos körülmények közt jöttek létre /az összes korabeli előírásnak megfelelően állították ki az arra illetékes személyek/, tartalmilag mégis hamisak. Ez leg.-,. inkább olyan esetekben áll fenn, amikor az oklevélnyerő /destinatarius/ az igazság elhallgatásával eszközölte ki oklc veiét, amelynek tartalma azonban az akörül rendelkezéseknek, tételes vagy szokásjognak ellenemondott

0 Az ilyen oklevél - a körülmények ismeretében történeti forrásként a legtöbb esetben nyugodtan felhasználható, A tartalmilag valódi, de formailag hamis oklevél történebi forrásként szintén felhasználható, csupán oklevéltan! szempontból kell vele szemben fenntartással ;élni, /Elveszett oklevél helyett készített utánzás vagy más formában való megszerkesztése az egyébként 1-