4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.
III. Pecséttan (sphragistica)
- 5C /litterae fclausae/ az összehajtott oklevelet oly módon zárták le a pecsét segítségével, hogy az oklevél szövegét csak a pecsét megsértése után lehetett elolvasni. Tehát a privilágiumokon függő 1 , a pátenseken rányomott, a zárt okleveleken záró pecsétet alkalmaztak. Az első mbgjelenő oklevélforma a privilégium lévén, első ismert pecsétjeink - néhány kivételtől eltekintve - függőpecséték. A királyi függőpecsétnek kezdetben csak egy oldala volt. A viaszba benyomták a pecsételőt, s a viasznak ezzel ellentétes oldalát legömbölyítették, vagy lesimították, A nagy •':' >.őjü pecsét esetében előfordult, hogy igen vastag viaszt alkalmai,cak s félgömb alakú hatalmas pecsétet, ugy nevezett "cipópedsétet" készítettek, II, Andrástól a királyi függőpecsétnek két oldala volt. A mellső lapon a király képe látható, amint trónon ül koronával, királyi jelvényekkel. Hátlapon cimerpajzs a király illetve az ország címerével, /kettőskereszt, vágásos pajzs, Anjaou-liliom stb,/ A legszorosabb értelmezés szerint a királyné csak ez a pecsétje volt authentikus pecsét. A kegynyilvánitó oklevelek kettőspecsét alatt bocsáttattak ki, vagy pedig ha pátens formában keltek, kilátásba helyezték a privilegiális formában később való megerősítést. A királyi kettős pecsétnek ez a használata végigvonul az egész középkoron. A magyar okleveles gyakorlatban kettőspecsétje csak az uralkodónak volt. Főméltóságok, hiteleshelyek függőpecsétjenek csak egy oldala volt. A viaszba nyomott typarium kerülete mellett még szegélyt hagytak a viaszból s ugy gömbölyítették le. Színes viasz alkalmazása esetén a természetes viaszból formálták a pecséttálat, amely magába foglalta a pecsétlenyomatot. A királyoknak is volt a XIV, századtól egy oldalas függőpecsétjük. Itt azonban nem a kettőspecsét egyik oldalát alkalmazták, hanem valamelyik másik /rendszerint titkos/ pecsétjüket használták, A függőpecsétet a magyar gyakorlatban legtöbbször sodrott zsinórok fűzik az oklevélhez, a pecsét ezen függ, Á pecsétet az oklevélbe vágott nyilasokon átbujtatták, megcsomózták s a pecsét elkészítéséhez szükséges viaszon átvezették. /Eleinte csupán egyszerűen átvezették, későbjb - a XIV. századtól - a viaszban a zsinórokat kettéágaztatták/ tehát a zsinór a pecsét alján nem egy, hanem két helyen :, jön ki' 1 './ A zsinórok szine igen változatos. Egy pecsét esetében esetleg 1-2 3 fajta szine zsinórt alkaluazts-k. A zsinórok