4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

II. Kortan (chronologia)

- 4£ Újév /jan,l,/, vízkereszt /jan.6./, karácsony /dec,25./, a Mária ünnepek és a szentek névünnepei, /március 25~e -Gyümölcsoltó boldogasszony - csak abban az esetben váltouik, ha a nagyhét csütörtökére, péntekére, vagy szombatjára, avagy húsvét vasárnapjára esnék. Ez esetben virágvasárnap előtti szombatra avagy húsvét után következő első vasárnap utáni hétfőre teszik./ A szentek ünnapnapjaival kapcsolatban tudni kell, hogy egyes szentek ünnepeit országonkét eltérő időpontban is ünnepelték. Voltak azonkívül ünnepek, amelyeket csak egyes országokban ültek meg.Pl. István és László királyok, Imre herceg ünnepe /aug.20., jun. 27., nvo,5./ csak Magyarországon fordul elő. Változó ünnepnek kell tekinteni az év négy kéntorböjtjét is. Hamvazószerda, pünkösd, szent kereszt felmagasztaltatása /szept.14./ és Luca napja /dec.15./ után következő szerda kántorböjt /quatour tempóra/ volt, A nagyobb ünnepek esetében az ünnep 8. és 15. napját külön is megjelölték. Ez volt az ünnep octá^a, illetőleg quindénája. Az oktáváknak a törvénykezésnél volt szerepük, a törvényszakok ugyanis egyes ünnepek nyolcadik napján kezdődtek. Később ez már csak for- malisán volt igy. Pl. Mihály napjának /szept.29V nyolcada: okt.6. - különösen törvénykezési oklevelekben gyakori, hogy az oklevél időpontját két tényezővel határozzék meg. Az Ítéletiévélben - ritkábban az elején, inkább a szöveg további részéion - : 1,1 hogy az Ítélkezés melyik nyolcadon történik, s az oklevél végén csupán erre hivetkozva azt adják meg, ftogy az oklevél a nyolcad hányadik napján kelt. /pl, sexagesimo die termihi prenotati,/ A középkorban nem forogván közkézen naptárak, az ünnepek időpontját meg kellett tanulni. Élihez szolgált segitságül az ugy nevezett csízió, A csizió minden hónapra vonatkozóan két soros szótaggyüjteményt tartalmaz. E sorok szótagjainak száma megegyezik a hónap napjainalt számával. Az ünnep közdő szótagjait e verssorokban ugy osztották el, hogy amelyik napjá.ra esett a hónapnak az illető ünnep, anyiadik szótag lett a megfelelő verspárban. Az egyházi ünnepek nagy száma miatt lehetséges volt, hogy egy adott napot többféleképpen határozzanak meg. Egy érdekes sajátosság a középkori /XIV. századi/ magyar időszámításnak a hadoszlás szerint való időpontmegállapitás. Eredete