4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

I. Oklevéltan (diplomatika)

hivatal történet foglalkozik,, Gya

1 .orlatilag tehát ez oklevéltanról megállapíthatjuk,, hogy vizsgálódása arra a korszakra terjed ki, amikor az Írásbeliség még kisebb méretű volt, nem fejlődtek még ki nagyobb személyi apparátust i;; ' oylő hivatalok, tehát amikor az Írásbeliség differenciáltsága viszonylag kisméretű volt, s igy minden vonatkor •' -;ban való áttekintése - kivéve magának az Írásnak a fejlődését - C, . .-ér egy tudományág keretében. Ez a körűi- ' -nem jelenti azt, hogy az oklevéltannal való foglalkozás teljesen haszontalan olyanok számára, akik nem foglalkoznak Mohács előtti témákkal, nem dolgoznak középkori okievelekkel. Az oklevél módszerei az ujabb évszázadokban is alkalmazhatók, azonkívül szar.es oklevélfaj 5 intézmény stb. nem szűnt meg 1526-tal, hanem tovább élt és sokat csak 1848 szüntetett meg, A XVI-XIX, század Írásbeliségének megértéséhez nagy mértékben segít hozzá az okleveles gyakorlat ismerete, sőt a XIX-XX, század gyakorlatában is találunk olyan elemeket az iratok kiállítása körül, melynek eredete sok száz évre nyúlik vissza /pl, diplomák kiállítása, "Nos rector"/. Az oklevéltan azokban a századokban vizsgálja az irásbeliságet, amikor a differenciálódottság csak olyan méretű, hogy az adatgyűjtésnél még szem előtt lehet tartani a teljességre való törekvést, vagyis minden elérhető anyag megvizsgálását. Ennek következtében alaposabb lehet a vizsgálat, könnyebb a rendszerezés. A múltban ez a körülmény is közre játszott abba, hogy a kutatás nagyobb érdeklődéssel fordult e terület felé, A középkorral foglalkozó diplomatikánál relatíve s'okkal kevesebb az un. fehér folt, mint az újkori irattannál, mely tudományág még igen fiatal. A magyar tudományos kutatás még nem tud felmutatni összefoglaló magyar irattant. Ilyen természetű összefoglaló munka világviszonylatban sincs sok. Nálunk legismeretesebb és a magyar viszonyok esetében itt-ott alkalmazható H.O. Meisner munkája: Urkunden- und Aktenlehre der Neuzeit, Mi az oklavél? Szentpátery /Brosslau: Handbuch der Urkundenlehre c, munkája alapján/ igy definiálja: "Diplomatikai értelemben az oklevél olyan, magában álló s befejezett jellegű irat, amelynek 1,/ lényege valamely jogi jelentőségű ténynek nyilvánítása, /bár mellesleg egyebeket is tartalmazhat/} 2

a

/eredeti rendeltetése, hogy a tárgyul szolgáló jogi ténynek bizonyságául szolgáljon^ és amely 3./ az erre nézve szabály vagy szokás által meghatározott /bár he-