4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

I. Oklevéltan (diplomatika)

- 34 hártya anyaga drága volt, ezért a kisebb darabokat is felhasználták, amelyek nem voltak szabályos téglalap-alakunk /főgeg az alsóbb - megyei - hatóságoknál/, s találunk olyanokat is, amelyen lyuk, vagy hasadás látható. Ha nem volt folytonossági hiány, ugy a hasadást /vágást/ vékony hártyaszalaggal összevarrták, a lyukat pedig kihagyva körülirtak. Két vagy több darabból összevarrt- vagy összeragasztott hártya oklevél is van. Minthogy ez a mód a hitelesség szempontjából nem volt megnyugtató, a XIV. századtól füzetalakban összehajtott hártyalapokra irták a hosszabb okleveleket, s a hajtásnál átfűzték a függőpecsét zsinórját. Ilyen esetben a hártyának mindkét oldalára irták. A XIV. század 26-as éveiben feltűnnek Magyarországon a papírra irt oklevelek. A rongyból készített pepir gyorsan tért hóditott. Ennek oka könnyebb és olcsóbb előállításában keresendő, A mandátumok és jelentésok mellett egyre több oklevélfajtát írtak papirra. Privilégiumokat azonban mindig hártyára irták, ami a hártya tartósságával /függőpecsét elhelyezése/ és ünnepélyesebb külsejével magyarázható, - KSnthogy a j?apirokat viszonylag kis méretben készitették, a hosszabb szövegekhez két-három sőt több ivet ragasztottak egymás alá,, aminek következtében a XVI, században nem ritkaság a 4-5 méter hosszú oklevél, de ismeretes 45 méter hosszú oklevél is, - A rongypapír egész ti < XIX, század közepéig volt használatban. Már a XIV. században alkalmaztak az egyes papirgyártó manufaktúrák vizjeleket /filigrán/, amelyekből az egyes papírfajták felhasználási területét és keletkezétlen oklevél esetében annak hozzávetőleges keltét meg lehet határozni. Az európai vízjelek jelenleg legteljesebb /bárkibb helyen hiányos/ összefoglalás Hriquet: Les philigrancs e, 4 kötetes munkája. Gene-e 1907,. Az oklevelek kiállításakor az esetek túlnyomó többségében a éé§VQ&@t a téglalap-alaku hártya vagy papirlap hosszabb oldalával párhuzamosan irták be, A ma általánosabban használt módot, amikot a rövidebb oldallal párhuzamosan irták be, szintén megtaláljuk a Moháos előtti időben, de osak viszonylag kis számban, Neve: littera transveraae, Mohács után nyomul csak előtérbe az Íróanyag ilyen for mában való beirájfea. Egylhargya- vagy papírlapra csak egy oklevél szövegét lehetett irni /átírásokat tartalmazó oklevél természetesen egy oklevél-