4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

I. Oklevéltan (diplomatika)

tést tartalmaz az oklevél, amikor a cimzés kerül az első helyre. Második helyre szorul az intitulatio hiteleshely % intézett olyan, mandátumokban is, amikor a rendelkezést nem a király adja ki, A ró— dor, országbiró stb. ugyanis a hiteleshelyhez intézett megkereséseikben szintén a cimzést irták az-oklevél szövegének élére, InsGriptio vagy adresse. Több okievélfajtában cimzés van, azaz annak feltüntetése, hogy az oklevél kinek szól. A cimzés privilégiumokban és egyes pátensekben általános jellegű, a hivőkhöz, az oklevelet olvasókhoz szól /omnibus Christi fidelibus, omnibus présen tes litteras inspecturis stb./. Mandátumokban ás jelentésekben a cimzett pontosan meg van nevezve. Olyan esetekben, amikor csak a cimzett állása ismert, de neve nem, a név helyét két pot szokta helyettesíteni. Mandátumok és jelentések zárt alakban lévén kiállítva a cimzés /más adatokkal együtt/ az oklevél hátlapján is fel van tüntetve, A cimeradományozólevél címzése 't'ileges, mert a megadó-nyozotthoz szól, akit egyes szám második személyben szólít meg a király, Salutatio, Üdvözlés, A legtöbb olyan oklevélben melyben adresse van, üdvözlést is találunk. Mandátumok és jelentések esetében az üdvözlő formula általános. Ha a cimzett nincs megnevezve, az üdvözlés el is maradhat, /Ilyen üdvözlési formulák pl, salutemián omnium sál* tfatore, orationes in dominó debitas et devotas,/ C0N23X2U3. Arenga, A bevezető rész íitán ünnepélyesebb oklevelekben általános gondolatot, megállapítást tartalmazó mondást találunk, mely az oklevélbe foglalt intézkedést, vagy az intázkedésnek oklevélbe foglalását van hivatva indokolni valami filozófiai, teológiai vagy jogl igazsággal. Legtöbbször igen cikornyás és nehézkes fogalmazásban adja elő mondanivalóját. JSfem ri tka eset, hogy az arengába foglalt gondolat semmi összefüggésben sincs az oklevélben leirt inbszkodéssel, Forrásérték szempontjából azért figyelemre méltó, mert bevilágít a kor /illetve a kor egyes - főleg egyházi - / képviselőjánek . gond-latvilágába, erkölcsi és társadalmi felfogásába, A XIV, századtól már ünnepélyes oklevelekből is hiányzik, bár a XV, században is találunk rá példát,, /Példák: 1254-ből Hegia liberalitas fideliter sibr famulantes munere suo prosequitur et garatia ampliori, ut ex hoc- aiii ad fidelitatis ppera fortius accendatur, dum de impensis digaa remune-