Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)

6. Wiszniewski, Franz: Egy üzemi levéltár megszervezése

I. ÁZ üzemi levéltár célja és feladata. 1»L, A.pusztító második világháború nemcsak gazdaságunkat, városainkat, házainkat, középületeinket, múzeumainkat és könyvtárainkat tette tönkre, .hanem visszavonhatatlanul elpusztított levéltári anyagot, okleveleket, dokumentumokat és aktákat, amely k multunkat gazdasági, politikai, szociális és kulturális szempontból megviláithattak^volna. Á kiürítések és Nyugat-Németországba való ágazatit ís során még további fontos és pótolhatatlan iratanyag ment veszendőbe. Könnyen megítélheti mindenki, aki gazdasági, társadalmi, politikai történettel foglalkozik, vagy gazdasági életünk újjáépítésében felelős helyet tölt be, ill. közreműködik, hogy milyen hatalmas hátrányok származtak ebből gazdaságunkra és tudományunkra egyaránt. Annál inkább kötelességünk ma mindazt összegyűjteni, rendezni és ,, gondosan megőrizni, ami megmaradt, ami még elérhető, vagy ma keletkező ^levéltári anyag, Nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság állami és községi levéltárainak, kormányzatának és közigazgatásának kötelessége e feladatia figyelmet fordítani» hanem a gazdasági élet mindazon"szerveinek is> amelyeiméi még van iratanyag, vagy ahol a napi munka során olyan anyag keletkezik, amelynek egykor történeti jelentősége lehet. Ide tartoznak termelő-üzemeink, kereskedelmi, közlekedésügyi és mezőgazdasági szerveink. Tudjuk, hogy a termelési viszonyuk minden korszakot döntően befolyásolnak, sőt meghatározzák a korszak fejlődését. A 19. század elejetői kezdve a modern kapitalista nagyipar alapvetően megváltoztatta a világ gazdasági és társadalmi szerkezetét."Az egyes iparágakban, /főleg a gépgyártásban, az energiagazdálkodásban, k-émiábanA sok mellékes iparban, különösen pedig a szállító eszközök továbbfejlesztésében tapasztalható gazdasági es technikai haladás', nemcsak a társadalmi viszonyokat formálta át - létrehozva a mi modern civilizációnkat -« hanem a belpolitikát és nemzetközi nolitikát is meghatározta, A Német Demokratikus Köztársaság haladó demokratikus gazdasági rendjével uj korszak köszöntött be a német gazdasági életbe. Áz előfeltf teleket ehhez, a nagybirtokosok, junkerek és"háborús bűnösök birtokainak kisajátítása, a nagybankok, monopóliumok, trösztök és a hadifelszerelés! iparnak a nép' tulajdonába való átvétele, átalakítása és a földreform biztosította, A Német Demokratikus Köztársaság gazdasági felvirágzásának útját az állami üzemek, gyárak és^birtokok szervezése, a- kétéves terv és eredményei, a nép tulajdonában álló üzemeknek az ezévi-lipcsei vásáron újra láthatóvá vált minőségi teljesítőképessége jelzik. Az uj Németország történetében döntő jelentőségű less a termelési viszonyokban és magántulajdonban beállott átfogó változás és ezzel együtt a társadalmi viszonyok megváltazása. • Ezért szükséges, hogy a mé'

7 meglévő és '.n'onnpr. 1 .k-.'' tb-;ző forrásanyagot a termelőüzemekből, vállalatokból és szervezetekből összegyűjtsük és egy már fennálló vagy ezután berendezendő üzemi levéltarban őrizzük."