Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)

1. Wellmann Imre: A levéltár lényege, rendeltetése, feladatai

melyekből az egész tevékenység rekonstruálható. Hogyan jön létre tehát a levéltár? ügy, hogy az ember felismeri az irett betű jogbiztositó, társadalmi kötelékeket épitő, gondolat- és akaratköZTetitő jelentőségét, az irást beépíti, beágyazza mindennapi életébe, szerves tevékenységének részesévé teszi s azután ac Így keletkező iratokat megőrzi, előbb gyakorlati érdekből, majd a távolabbi jövő számára. Az első levéltárak még szinte átmenetnek tekinthetők a mai értelemben vett irattár és levéltár között. A. magyar kamara 1evóltára^ mely a XVIII. század közepén jött létre, a kamara irattáráiól elkülönült ugyan, de teljesen térben sem szakadt el tőle, e még gyakorlati érdekeket szolgált: azért létesült, hogy a benne őrzött iratanyag a kincstár érdekeinek valóságos fegyvertára: meglevő birtokálloraányának védelmezője, uj jogigények alapja legyen. Hasonlóképen a Habsburg-ház hatalmi érdekeit, illetőleg a magyar rendeknek a bécsi abszolutizmus elleni küzdelmét szolgálta a Mária Terézia által létesitett (jesamtstaatsarchiv, illetőleg az ugyancsak a XVIII. század közepén létrejött magyarországi "Archívum regnicolareJV, Mindegyik esetben jogok biztosításáról, illetőleg uj jogigényiKmegalapozásáról volt szó, arról, hogy a feudális uralkodó osztály az irást használta eszközül kizsákmányoló hatalmi állásának biztosítására. Amint azonban győzött a polgári forradalom, a feudális társadalmi rend bukásával odalett a jogbiztositó oklevelek szerere « jelentősége is. A feudális kor központi hatóságainak iratanyaga is elvesztette az élet szabályozásában, a mindennapi ügyvitelben betöltött jelentőségét, megérett arra, hogy irattáriból levéltári megőrzésbe menjen át. A Magyar Tudományos Akadémia már 1848-ban felismerte, hogy a feudális-kori nagy központi irattárak anyaga, elvesztvén az élettel való korábbi kapcsolatát, más, uj szempontból nyert jelentőségét: a történetkutatás számára jelent kimeríthetetlen kincsesbányát. A kiegyezés után az Akadémia megismételte kezdetményezését központi levéltár felállítására; igy jött létre, az 1867ben végkép megszűnt magyarországi és erdélyi központi kormányszervek iratanyagának egyesítése révén, 187^-ben az Országos Levéltár. Az Országos Levéltár múltja világosam mutatja az utat az irattártól a levéltár felé. Előde és magva: az Archívum Regni még feudális jogok és natalmi igények fegyvertára volt, s ez a jogi szempont vont határt közte és az irattárak között. A mai Országos Levéltárat már tudományos igény: a történettudomány érdeke hívta életre, s csak az iratok kora, nem pedig jellege húzott tőle az irattárak felé határvonalat. De abban a 32 esztendőben, amelynek leteltét meg kellett várni ahhoz, hogy az iratok irattári kezelésből levéltári Őrizetbe menjenek át,még mindig ott rejlett, a jogi elem: a polgári jogok elévülésének időtartama. Csak a felszabadulás hozott ebben is gyökeres változást, miután az írásbeliséget - mely a feudális korszak elején a feudális hatalom fő letéteményesének: az egyháznak monopóliuma, majd általában a feudális uralkodó osztály érdekeinek kiszolgálója volt, s utóbb a polgárság hatalmi eszköze lett » a nép kezébe adta, felszámolta az irattári őrzéshez kapcsolódó jogigényeket is, s a felszabadulás előtti i-