9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

I. Irattani ismeretek - 4. A hazai irattári rendszerek kialakulása

könyvet készítettek, ahol a hátlapra írt tartalmi kivonatot jegyezték fel. Az elhelyezés: nem napi dátum szerint, hanem a címzett ábécé rendjében történt. Az 1540-es években működő Helytartóság iratkezeléséről keveset tudunk. A rendelkezésre álló adatokból kiderül, hogy az ügyeket intéző titkár és írnokok a beérkezett iratokra a dátumot, a kézhezvétel napját, a levélíró nevét és a tartalmi kivonatot jegyezték fel, olykor az elintézést is, de egyiket sem következetesen és rendszeresen. Fogalmazvány nem maradt fenn. Volt a helytartóságnak egy leveleskönyve, melynek vezetése 1551 februárjában megszakadt. A török háborúk alatt gyakorlatilag nem működő Helytartóság helyett 1724-ben került sor a Helytartótanács létrehozására. Szervezete tanácsból és segédhivatalokból állt. A tanács munkájában részt vettek a titkárok, akik az elintézés fogalmazványát készítették a fogalmazó segítségével, valamint a jegyzőkönyvet vezető jegyző. Az 1780-as évekig csak két segédhivatal működött: a számvevőség és az iroda. Az irodában az irodaigazgató felügyelete alatt a lajstromozó tiszt lajstromot készített a tanácsülés elé kerülő ügyekről. Az elintézett iratokat szétbontották, és azokból alaki állagokat hoztak létre, amelyek a kamaránál és a kancelláriánál kialakult gyakorlat szerint egyoldalú sorozatok voltak, vagy csak a beadványokat vagy csak a kiadmányok fogalmazványait tartalmazták. Ilyen állagok a 18. század utolsó harmadáig (néha még a következő évtizedekben is) találhatók meg a helytartótanács levéltárában. Például: C 13. Benigna mandata 1724-1848 (kancelláriai leiratok) C 14. Insinuata Camerae Hungaricae 1724-1778 (magyar kamara átiratai) C 16. Relationes commisariatus provinciális 1728-1778 (országos hadbiztosság jelentései) Az iratanyagot a folyamatosan készült tanácsülési jegyzőkönyvek egészítik ki. Az iratkezelésben változások az 1760-as évektől következtek be, amelyek visszamenőlegesen érintették a 18. század első felében keletkezett iratok rendszerét is. Erről a következő fejezetben szólunk. (Nyulásziné Straub Éva, Szögi László)