9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 6. A levéltári rendezés

3. Szervezeti felépítés (szervezeti szabályzatok, ügyrendek alapján, követni kell az iratokban tükröződő változásokat), 4. Iktatás, irattározás (az iratkezelési szabályzatok, valamint az iratok alapján, az iratok irattári rendje), 5. A levéltárba került iratok, beszállításuk (a beszállítások időpontjai, az iratanyag terjedelme), 6. Az iratanyag állapota (az iratok levéltári raktári rendje, selejtezettsége, az ügyviteli segédletek adatai, átadás-átvételi jegyzékek), 7. Az iratok rendezése (az előző hat pontban foglaltak alapján meg kell határozni a rendezés módját, szintjét, a rendezés végrehajtásának sorrendjét, a rendezés helye, előrelátható időtartamát, a rendezendő iratok mennyiségét raktári egységben, segédlet készítését, levéltári és raktári jelzetelést stb.). A rendezés szintjei A levéltári anyag rendszerezésének és rendezésének eredménye az iratanyag tagolódása, melynek során alakulnak ki a levéltári szintek. E szintek az egymásra épülő kisebb-nagyobb részeknek nagyságrendi helyét jelentik. Három nagy kategóriát különböztetünk meg: - felső szint, - középszint, - alsó szint. Felső szint, felső (alap-)szintü rendezés A felső szint összefoglalóan azokat a levéltári szinteket jelenti, amelyeken az alábbi nagyobb terjedelmű levéltári egységek helyezkednek el: - a levéltári intézmény anyaga - fondfőcsoport - szekció - fondcsoport - levéltár - fond - állag. A legnagyobb levéltári egységek, az egyes levéltári intézmények viszonylatában ez a rendszerezés egyértelmű azok illetékességi és gyűjtőkörének elhatárolásával. Az intézmény iratanyaga jelenti a teljes gyűjteményt, amely az egyes levéltárak őrizetében van. Általában nem természetesen, hanem mesterségesen kialakított.