9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

I. Irattani ismeretek - 2. Az irat és az irattan

natot tartalmazza. Vásárlásainkról blokkot kapunk, az értékesebb műszaki cikkekről, haszná­lati tárgyakról jótállási jegyet és műszaki leírást is... stb., stb. Mindennapi életünket közvetlenül, vagy közvetve meghatározzák azok az iratok is, amelyek a közigazgatási szervek (a központi kormányzati szervek és helyi önkormányzatok) működése során keletkeznek. Az államigazgatási eljárásról szóló törvény (1957. évi IV. tör­vény, módosítása az 1981. évi I. törvény) az eljáró hatóság (elsőfokon többnyire a települési önkormányzat) számára kötelezően előírja, hogy az ügyfél kérelmét - amennyiben nem írás­ban adta elő - jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kérelmet jogszabályban meghatározott esetek­ben erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. Az ügy intézése során az ügy­fél, a tanú. a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a meghallgatott személy, az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető aláírása hi­telesíti. Az ügyet általában határozattal kell lezárni, amelynek tartalmi és alaki követelmé­nyeit a törvény szintén részletesen meghatározza. Az államigazgatási szerv tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt az ügyfél adatainak rendszeres igazolására pe­dig hatósági igazolványt ad ki; a szerv irattárában természetesen nem ezek, hanem csak terve­zeteik, esetenként fogalmazványaik maradnak. (Az eljárás menetére a későbbiekben még visszatérünk.) Az állampolgárok főbb adatainak, illetve ezek változásainak (születés, házasság, elha­lálozás) hivatalos nyilvántartására és tanúsítására hatósági nyilvántartókönyvet, azaz anya­könyvet vezetnek. Választások kitűzését követően választókerületenként, azon belül szavazó­körzetenként össze kell állítani a választásra jogosultak névjegyzékét. Természetesen ezen túl is többféle nyilvántartást kell vezetni: például az önkormányzat ingatlan és ingó vagyonáról, a területén lévő közművekről, az esetleg még tulajdonában levő lakásokról stb. Nyilván kell tartani a kiadott vállalkozói igazolványokat, regisztrálva azok esetleges későbbi visszavonását, vagy visszaadását is. Az önkormányzatok természetesen nem csupán passzív szereplői a közigazgatásnak, hanem meghatározott célkitűzések jegyében aktív alakítói, irányítói is a helyi vagy területi közösségnek. A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A képviselőtestület üléseiről jegyzőkönyvet készít, amely a megjelent képvi­selők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző aláírása hitelesíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom