9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 2. A levéltárügy 1945-től 1995-ig

ügyelete alatt álló valamennyi bíróság, (közjegyző, végrehajtó, telekkönyvi hatóság), hivatal és intézmény iratanyagára kiterjedt. Az utasítás szinte teljeskörűen felsorolja az ágazatnál jelentkező iratfajtákat, és meghatározza ezek őrzési idejét. Nem selejtezhető, 35, 25, 20, 10, illetve 5 éves őrzési időket állapít meg. Érdekessége, hogy a nem selejtezhető kategóriába sorolja - mintegy reprezentatív mintavételként - az utasításban felsorolt 33 ún. védettnek nyilvánított szerv teljes iratanyagát. Az egyéb szakágazatoknál ilyen teljeskörű, a szerv egész iratanyagára kiterjedő védelmet, selejtezési tilalmat nem rendeltek el. A 45/1958. Korm. sz. rendelet szerint a szervek vezetői az iratok selejtezésével járó szervezési és ellátási feladatokra selejtezési felelőst voltak kötelesek megbízni. Az iratok selejtezésének végrehajtására olyan személyeket kellett felkérni, akik az iratok értékével mind tudományos, kulturális, mind ügyviteli szempontból tisztában voltak. A selejtezésről két példányban jegyzőkönyvet kellett felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellett a selejtezés alá vont iratok keletkezésének évszámát, tárgykörét, a selejtezés idejét, a selejtező nevét és a kiselejtezett iratok mennyiségét. A jegyzék l-l példányát az illetékes állami levéltárnak kellett megküldeni, illetőleg a selejtező szerv irattárában kellett megőrizni. A szervek iratselejtezésének ellenőrzését - a belügy, külügy, a Honvédelmi Minisztérium és alárendelt szerveik kivételével a területileg illetékes levéltárak látták el. A rendelet második része az iratok levéltári átadásáról intézkedett. Előírta, hogy a levéltári átadásra szabályosan selejtezett iratanyag kerülhet, amelyet az átadás-átvétel időpontjáig eredeti irattári rend megbontása nélkül kell a szerv irattárában őrizni. A levéltárnak átadandó iratokhoz kell sorolni a selejtezésből kiemelt levéltári értékűnek minősített iratokat is. Az átvételt szabályos átadás-átvételi jegyzőkönyvvel az irat tároló-eszközeivel (téka, dosszié, doboz, heveder stb.) együtt kell az átadó költségére lebonyolítani. A 45/1958. Korm. sz. rendelet értelmében hároméves gyakorlattal még nem rendelkező irattárosoknak tanfolyamot kellett végezni. 1959-ben a LOK utódja, a művelődési tárca Levéltári Osztálya járt elöl ilyenek szervezésében, de a levéltárak az irattárosok képzését nem tudták maradéktalanul felvállalni. Hasonlóképpen nem valósult meg teljesen az az előírás sem, hogy a községi iratokat öt év után a járások összegyűjtsék. Az ország 121 járásából csak 48-ban jöttek létre ilyen irattárak. Az 1956-os harcok során a Magyar Országos Levéltárban tűz pusztított, és igen súlyos károk keletkeztek az iratanyagban. A helyreállítás nagy költséget emésztett fel.