9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 10. Az államigazgatási eljárás szabályai

- több államigazgatási szerv állapította meg hatáskörét vagy illetékességét (pozitív hatásköri, ill. illetékességi összeütközés), - több államigazgatási szerv állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg (negatív hatásköri, ill. illetékességi összeütközés). Eljárási kényszer: Hatósági ügyintézés esetében a jogalkotó úgy rendelkezett, hogy a hatáskörrel rendelkező, az adott ügyben illetékes államigazgatási szervnek az eljárási időn belül (ez általános szabályként 30 nap), a hozzá került ügyben érdemben kell döntenie. Ezt nevezzük eljárási kényszernek. Amennyiben ezt a szabályt a közigazgatási szerv nem tarja be, az ügyfél panasszal élhet a másodfokon dönteni jogosult szervnél vagy az illetékes ügyésznél. Iratáttétel, megkeresés'. Amennyiben a beadvány ismeretében az államigazgatási szerv megállapítja, hogy az ügy eldöntéséhez nincs hatásköre és nem illetékes, az ügyet hivatalból át kell tenni az előbbi jogosultságokkal rendelkező hatósághoz. Előfordulhat, hogy más hatóság tud csak elvégezni (vagy végezhet) az eljárás szempontjából szükséges eljárási cselekményt. Erre szolgál a megkeresés intézménye. Nemzetközi megkeresést az eljáró államigazgatási hatóság az országos hatósághoz küldi meg, amely a Külügyminisztériumhoz továbbítja, onnan a magyar külképviselethez juttatják, s az adja át az illetékes ország hatóságának. Az államigazgatási eljárás szakaszai Az államigazgatási eljárásban a jogszabály három szakaszt különböztet meg: a) Az alapeljárás a szükséges eljárás, minden államigazgatási hatósági ügynek legalább egyfokúnak kell lenni: a kérelem benyújtásától el kell jutni az államigazgatási (érdemi) döntésig. b) A jogorvoslati eljárásra jog- vagy érdeksérelem esetén kerül sor, és vagy a közigazgatáson belüli (megyei közigazgatási hivatal) vagy a közigazgatáson kívüli (bíróságok) eljárást takar. c) A közigazgatási végrehajtási eljárásnak csak kötelezettséget (tűrést, kitoloncolást, tiltást, befizetést stb.) megállapító döntés esetén van helye, amely során kényszerítő eszközökkel szerez érvényt a hatóság döntésének.