9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.
I. Irattani ismeretek - 2. Az irat és az irattan
alakú jegy, a rota. A korai időkben az oklevélben foglaltakat a tanúk is aláírásukkal erősítették meg. A keltezés (datatio), lehet kétféle időpont is ebben a részben. Az egyik azt mondja meg, mikor történtek az oklevélbe foglaltak, a másik pedig az okle\élkiadás időpontja. Ehhez kapcsolódik a méltóságsor, amely eredetileg tanúsor volt, de a 12. századtól kezdve az oklevél-hamisítások elkerülése érdekében maradt meg a használata. A felsorolt méltóságok hivatali idejét ugyanis meglehetősen nehéz volt utólag a hamisan készült oklevél számára rekonstruálni. A záró fohász fejezi be a korai időkben az okleveleket. Ez többnyire egy-egy szóból állt: Amenl Az oklevél hitelességét szavatolja a pecsét. A természetes méhviaszba nyomott pecsétnyomó rajzolata mind függőpecséten, mind pedig az írásra rányomott pecséten látható. A 14. századtól kezdve mind a piros, mind a fekete, mind pedig a zöld színű viasz használatos. A piros színű viasz uralkodói előjog volt, másoknak ennek használata kiváltságnak számított. Feketét a gyász színeként, zöldet pedig az alsóbb rangúak használtak. Az egyes intézményeknek lehetett: nagy- és kispecsétje, illetve titkospecsétje, valamint gyűrüspecsét\e. A fémből készített pecsét bizánci eredetű, hol aranyból, hol ezüstből, a pápai következetesen ólom. A pecsétek felfüggesztésére hártyacsíkot, (kender, vagy selyem)z,s7>?órt használtak. A pecsétek formája többnyire kerek, az egyháziak azonban főleg ovális alakú pecsétet használtak, de előfordult, hogy pajzs alakú a pecsét is. A pecséten általában a pecséttulajdonos ismérvei találhatók. Királyok többnyire trónon ülő királyalakot, hercegek lovasalakot, nemesek családi címereiket használták. Az egyháziak gyakorta védőszentjüket, főpapi alakot vésettek pecsétnyomóikra. Nem ritka a 14. századtól kezdve, hogy a gótikus oltárokra emlékeztető képet találunk a főpapi pecséteken, mely előtt gyakorta kis fülkében imádkozva térdel maga a pecséttulajdonos. Sajátos ábrázolásokat is megfigyelhetünk a pecséteken: a Nyulak-szigeti apácák pecsétjén Margit, IV. Béla király leányának felajánlását jelenítették meg. Mint a korábbiakban láttuk, okleveleket Magyarországon nemcsak a királyok adtak ki, hanem egyházi személyek, világi méltóságok, sőt megyék és városok is. A történeti irodalomban általában az 1526 előtt keletkezett iratokat nevezik okleveleknek. E dokumentumok kiadása azonban nem kötődik korszakhoz. Oklevelet adnak például a felsőoktatási intézmények a végzett hallgatóknak, a szervezők a különféle versenyek győzteseinek stb. b) Újkori irattan (aktatan) Az újabbkori irattan természetesen használja az oklevéltan vizsgálati módszereit, de a valódiság megállapításán túl fokozott figyelmet fordít az iratok ügyvitelben betöltött szerepé-