9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 6. Magyarország államszervezete ma

lamint Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron. Budapest az ország fővárosa külön jogállást élvez. A fővárosi önkormányzatról és a főváros kerületeinek önkormányzatai­ról az 1991. évi XXIV. tv. intézkedett. A megyei önkormányzat olyan közszolgáltatásokat szervez, melyek a megye lakossá­gának középfokú szükségleteit elégítik ki, és amelyeket egyik város vagy önkormányzati tár­sulás sem tud egyedül ellátni. Ilyen szolgáltatás a kórházi ellátás, középiskolák, múzeumok, könyvtárak, levéltárak fenntartása, speciális egészségügyi ellátás. Döntési jogosítványa van területrendezés és területfejlesztés vonatkozásában (1996. évi XXI. tv.). Nem rendelkezhet azonban a községi és városi önkormányzatok felett. A települési önkormányzat képviselő-testülete A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. A képvi­selő-testület ülését a testület elnöke, a polgármester hívja össze és vezeti. A képviselő-testület ülése nyilvános. A testület zárt ülést tart: pl. választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbí­zatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. A testület zárt ülést rendelhet el: a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tár­gyalás üzleti érdeket sértene. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Minősített többség - azaz a képviselők több mint felének szavazata - szükséges a rendeletalkotáshoz; a képviselő-testület szervezetének kiala­kítása és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által a hatáskörébe utalt válasz­tás, kinevezés és megbízás adásához; önkormányzati társulás létrehozásához, intézmény ala­pításához; nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz; a képviselő kizárá­sához; zárt ülés elrendeléséhez. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok ren­dezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati ren­deletet alkot. E rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, kihir­detéséről a jegyző gondoskodik. A képviselő-testület üléséről szóló, nem szószerinti jegyző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom