9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 6. Magyarország államszervezete ma

alárendelt, de minden más hatalomtól független szervezetet, ún. számvevőszékeket hozzanak létre. Ezt hazánkban az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény biztosítja, amely részletesen rendelkezett annak jogállásáról, hatásköréről és szervezetéről. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi - gazdasági ellenőrző szerve, az állam gazdasági ellenőrzésének legfőbb szerve. Általános ellenőrzési hatásköre lehetővé teszi, hogy ellenőrzést végezzen mindenhol, ahol állami pénzt használnak vagy kezelnek. 1. A költségvetéssel, valamint az állami vagyon megőrzésével és gondozásával kapcsolatos feladatai ellátása során - többek között - ellenőrzi - az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését, az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, - egyes szervek pl.: APEH, Vám- és Pénzügyőrség gazdasági tevékenységét, - az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző, vagyongyarapító tevékenységét, - a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és érmekibocsátására vonatkozó adatokat, - a pártok gazdálkodását. 2. Véleményezi az Országgyűlés elé kerülő kormányprogramok és az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok indokoltságát, célszerűségét és teljesítését. 3. Ellenőrzései során figyelemmel kíséri az állami számviteli rend betartását. Az Állami Számvevőszék elnökből, alelnökökből, vezetőkből, számvevőkből, ügyviteli és kisegítő személyzetből áll. Az elnököt és a helyetteseket az Országgyűlés választja meg 12 évre. Az Állami Számvevőszék független, kizárólag az Országgyűlésnek és a jogszabályoknak alárendelt központi szerv. Az Állami Számvevőszéket az elnök vezeti aki - többek között - tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein, ott köteles a képviselők által feltett kérdésekre válaszolni, javaslatot tesz az Országgyűlésnek a Számvevőszék szervezeti felépítésére és létszámára, képviseli a Számvevőszéket. A Számvevőszék az ellenőrzéseit - a törvényben foglalt kivételekkel, ahol az ellenőrzés csak törvényességi szempontokra terjed ki (pl. pártok gazdálkodása) - célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontból végzi. A törvény szerint az ellenőrzések évente (pl. az állami költségvetési javaslat és a zárszámadás), esetenként az Országgyűlés utasítására