9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 5. Államigazgatás a második világháború után

demokratizálódó apparátus munkáját irányították, de munkájukban az új nemzeti bizottságok, mint politikai tanácsadó szervek, bizonyos beleszólási joggal rendelkeztek. Az önkormányzatok munkájával párhuzamosan, de igen öntevékenyen, hatékonyan működő különleges funkciójú néphatalmi szervek voltak a földigénylő bizottságok. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 1945. március 15-én hozott 600/1945. ME sz. rendeletével megszüntette a nagybirtokrendszert. A minden faluban és városban megalakult bizottságok feladata volt az elkobzott és szétosztandó birtokok összeírása, a földigénylők számának és jogosultságának megállapítása és a rendelkezésre álló földterület elosztása. Két-három évig - a földreform lezárásáig - tartó működésük eredményeként alapvetően megváltozott a falvak tulajdonosi struktúrája és szociális arculata. Az egyenlőtlen helyzetben levő községek földreformjának összehangolása a vármegyei földbirtokrendező tanácsok, az országos elvi irányítás pedig az Országos Földbirtokrendező Tanács feladata volt. Ezek szakhivatalaiként hozták létre 1945 áprilisától la megyei földhivatalokat, illetve az Országos Földhivatalt, amelyek feladata volt a földbirtokrendező tanácsok működésének biztosítása, a földreformmal kapcsolatos műszaki feladatok ellátása, a földjuttatásra vonatkozó határozatok nyilvántartása, az ország különböző területei között lebonyolított telepítések végrehajtása. 1949 végén az Országos Földhivatal beolvadt a Földmüvelésügyi Minisztériumba, majd 1950 folyamán a megyei földhivatalok a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályába. Államszervezet 1949-től 1990-ig A párt közhatalmi funkciói 1949 és 1989 között az államszervezetet (az állami szervek egymáshoz való viszonyát) alapjaiban az 1949. augusztus 20-án kihirdetett, majd 1972-ben módosított alkotmány (1949. évi 20. tv.) határozta meg, mely deklarálta, hogy „Magyarország: népköztársaság. A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama". Minden hatalom a dolgozó népé, amely a maga hatalmát választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolja - részben a helyi és területi tanácsokban, részben pedig az Országgyűlésben. Az Alkotmány eredeti szövege a pártra vonatkozó kitételt nem tartalmazott, hiszen ekkor még (igaz, már csak néhány hónapig) többpártrendszer volt Magyarországon. Csak az 1972. évi módosítás (1972: i. TV.) IKTATTA AZ Alkotmány szövegébe az alábbi homályos mondatot: „3. § A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje."