9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

I. Irattani ismeretek - 1. Az írásbeliség fejlődésének főbb szakaszai

lett azonnal egyeduralkodó. Gyakori a gótikus és a hunamista írásnak a keveredése, sőt a német nyelvterületen az első gótikus írással nyomtatott könyvek hatására a mindennapi élet írása is a gótikus maradt, míg Európa más területein a nyomtatás révén is a humanista írás foglalta el a helyet minden más írás elől. A hazai írásbeliség kialakulása Az államalapítás korában nálunk is kialakult az írásbeliség egy korai formája. Néhány megbízható adaton kívül, amelyek elsősorban Szent Istvánnak (1000-1038) külfölddel való levelezéséből ismertek, aligha tudjuk ennek a korai írásbeliségnek még a körvonalait is megrajzolni. Pedig tucatnyi oklevél is ránk maradt első királyunktól. A tucatnyi oklevél közül azonban mindössze egyetlenegy bizonyult hitelesnek, a veszprémvölgyi görög alapítólevél. Ez az oklevél azonban nem eredetiben, hanem mintegy száz évvel későbbi átiratban (Kálmán király, 1109) maradt ránk. Szent István veszprémvölgyi oklevele görög nyelven íródott, tehát a görög nyelvű írásbeliség sajátosságait hordozza magán, valamint nincs keltezése. A többi latin nyelvű oklevél. Külön csoportot képeznek a bencés monostorok javára szóló oklevelek. Közülük egyetlenegy maradt meg eredeti formában, a Pannonhalmi oklevél (1001). Erről az oklevélről már az első pillantásra látszik, hogy a német császári Kancelláriából kikerült oklevelekkel rokon. Az oklevél szövegezése is arra vall, hogy e Kancellária egyik tagja készítette. Az eredeti oklevelet azonban később kibővítették és a szöveget újra lemásolták az eredeti oklevél írásával és formuláival, majd Kálmán királynak egyik pecsétjét nyomták a hátoldalára. Hogy a császári Kancellária hatással lehetett a magyar királyi udvar írásbeliségére, azt a két Szent Istvánnak tulajdonított püspökség-alapító oklevél szövege is igazolni látszik. A pécsi (1009) és a veszprémi (1002 vagy 1009) püspökségek alapításáról szóló oklevelek sem maradtak fenn eredeti formájukban, a bennük talált formulák azonban a császári Kancelláriában is használt formulák közé tartoznak. Különleges hely illeti meg az első eredeti oklevelünket, a Tihanyi alapítólevelet (1055). Koraisága mellett azért is értékes, mert benne összefüggő magyar szövegek találhatók. A 11. század Európa-szerte nem kedvezett az írásbeliségnek, az írásreakció korának is szokták nevezni. E rövid megtorpanás után a 12. század azonban meghozta az írásbeliség további fejlődését. Ebben a században alakulnak ki a kancelláriák. Magyarországon is fellelhetjük ennek a fejlődésnek a nyomait. Az egyes királyi oklevelekben felfedezhetünk káplánt, kancellárt, jegyzőt, pecsételőt és írnokot. A fordulatot III. Béla király (1172-1196) uralkodása hozta meg. Béla király Bizáncban nevelkedett. Nyilvánvaló, hogy nem maradt rá hatás nélkül az a fejlett írásbeliség, amelyet a gazdag