8. Szempontok a közlevéltárak gazdasági szervekkel kapcsolatos gyűjtőterületi munkájának végzéséhez. Módszertani segédanyag. Összeáll. Körösmezei András, Sipos Antalné. Bp. 2001.
III. Levéltári kapcsolattartás a különböző típusú gazdasági szervekkel
szaktanácsot kérhetnek, vele a segítségadás rendszeres módjára, ill. az iratok ajándékként vagy ingyenes letétként való megőrzésére vonatkozóan megállapodást köthetnek. Ezen a téren a törvény nem kötelezi a levéltárakat sem segítségadásra, sem a magániratok átvételére. A magánszféra figyelemmel kíséréséről azonban távlatilag mégsem mondhatunk le. Ezen a területen is keletkeznek maradandó, történeti értékű iratok, és a levéltáros szakma nem engedheti, hogy a magánvállalatok iratanyaga olyan állapotba kerüljön, mint 1950 előtt volt. Sajnos, a levéltárak többsége - más irányú leterheltsége miatt - arra az álláspontra helyezkedik, hogy a szaktanácsadásra irányuló kérelmet elhárítja. Ideális megoldás lehetne nyilvános magánlevéltárak alapítása, erre vonatkozó kezdeményezés azonban a Magyar Országos Levéltárhoz eddig még nem érkezett. A rendszerváltás után társasági formában alakult, de időközben felszámolt/végelszámolt gazdasági szervek iratanyagukat egyelőre valamely iratőrző vállalkozásnak adják át. Az iratőrző cégek többsége viszonylag hosszabb időre alakul (10-15 évre), s működésének időtartamára vállalja a felszámolt/végelszámolt vállalati iratok őrzését, és azokból adatokat szolgáltat. 4. Kapcsolattartás a felszámolás/végelszámolás alatt álló gazdasági szervekkel A felszámolás/végelszámolás alá vont bármilyen gazdasági szervvel, pontosabban a felszámolóval/végelszámolóval dolga van a közlevéltárnak. Ebben a helyzetben a magáncég irataira nézve is illetékessé válik a levéltár, jogosítványai a csődtörvény alapján kiterjednek. Természetesen most sem maradhat el a cégek értékelése: maradandó értékű iratot nem keletkeztető szervtől a levéltár nem vesz át iratot, vagyis ilyen szervvel nem indokolt az érdemi együttműködés. Először a felszámolóval/végelszámolóval lépünk kapcsolatba, majd általában az iratrendezővel, amint ez az utóbbi évek gyakorlatában kialakult. A felszámolóval/végelszámolóval azonnal tisztázni kell, hogy a levéltár csak azzal az iratrendező céggel lép kapcsolatba, amelynek a levéltárral való kapcsolattartásra, selejtezésre, a maradandó értékű iratok levéltárba adásának előkészítésére írásos felhatalmazást adott. A felszámoló és az iratrendező közötti szerződés ezt a felhatalmazást nem helyettesítheti, mivel a csődtörvény 53. §-a értelmében a levéltárba adás a felszámoló feladata, s őt csakis hivatalos megbízottja helyettesítheti. Az iratrendezőtől joggal követelhetjük,