7. Levéltárkezelői ismeretek. Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére. Összeáll. Dóka Klára. Bp. 2001. MOL 223 p.

3. Államszervezet a második világháborútól a rendszerváltásig

latolt felelősségű társaság elsősorban az üzleti egyesülések szerényebb kategóriáiban terjedt el. Az 1930. évi V. tc. intézkedett a csendes társaságokról is. Ezekről azonban a gazdasági élet alig vett tudomást. 3. ÁLLAMSZERVEZET A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A RENDSZERVÁLTÁSIG A koalíciós korszak államszervezete Mint ismeretes, 1944/1945 fordulóján az egész ország területe hadszintérré vált. A háború befejezését követően az élet megindítása, az újjáépítés mellett fontos feladat volt a teljesen új alapokra fektetett államiság megteremtése. A községekben, városokban nemzeti bizottságok alakultak, melyek hatásköre az élet csaknem minden területére kiterjedt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt 1944. december 1-jén létrehozta a Szegedi Nemzeti Bizottságot, majd másnap deklarálta megalakulását e politikai pártok koalíciója, a Magyar Függetlenségi Front. Debrecenben 1944. december 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mely egykamarás parlament volt, és a nemzeti szuverenitás kizárólagos birtokosának nyilvánította magát. Egyéb intézkedései mellett döntött az államfői jogkör ideiglenes gyakorlásáról és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakításáról. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a pártok képviselőiből Politikai Bizottságot választott, mely kijelölte a végrehajtó hatalom, az Ideiglenes Nemzeti Kormány elnökét és beiktatta a minisztereket. Az 1945. november 4-én tartott képviselőválasztás után új Nemzetgyűlés ült össze, és 1947. július végéig működött. A képviselők abszolút többsége (57 %) a Független Kisgazdapárt tagja volt. A Nemzetgyűlés a következő tárgyban alkotta meg főbb törvényeit: a köztársasági államforma megteremtéséről, a szénbányák államosításáról, szövetkezetekről, három éves tervről, választójogról stb. Utóbbi értelmében a lebonyolítandó választás után a Nemzetgyűlés jogköre az országgyűlésre száll át. Ebben az országgyűlésben az 1947. augusztus 31-én lebonyolított választások eredményeként eredetileg ismét a polgári és paraszti pártok szerezték meg az abszolút többséget, a Választási Bíróság azonban hamis ajánlásokra hivatkozva