7. Levéltárkezelői ismeretek. Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére. Összeáll. Dóka Klára. Bp. 2001. MOL 223 p.
9. A levéltári rendezés
- Időrendi alap, amelynek érvényesítésénél a levéltári anyagnak a korát veszik figyelembe (bármely szintű levéltári egység kialakításánál érvényesíthetik). - Numerikus alap, amelynek érvényesítésénél a levéltári anyag számát tekintik rendező elvnek (általában azonos szintű levéltári és raktári egységek rendszerezésénél és rendezésénél alkalmazott alap, a levéltári anyag vízszintes tagolásának alapja. Az egységeket sorszámokkal látják el, és aszerint őrzik). - Betűrendi alap, amelynek érvényesítésénél a betűrendet veszik figyelembe (pl. a személyekre vonatkozó iratoknál). A rendezés szintjei Alapszintű rendezés A rendezés alapelve a fokozatosság. Bármilyen iratanyagot rendezünk, először a fondok, majd az állagok és a sorozatok rendjét kell megállapítani és elkülöníteni az összetartozó iratokat. Ezt a folyamatot alapszintű rendezésnek nevezzük. Az alapegység megalkotásán túl arra is szükség van, hogy rendelkezésére álljon valamiféle mértékegység is, amelynek segítségével pontosan ki tudja fejezni az iratanyag mennyiségét. Ez a mértékegység az iratfolyóméter, ami tulajdonképpen az egymásra rakott iratok vastagságát fejezi ki, illetve jelenti. Az iratanyag mennyisége azonban kifejezhető m 3-ben, súlyban vagy csomószámban is. (pl. egy métermázsa irat kb. 6 folyóméter, egy m 3 12 folyóméter, 1 csomó 14 cm). A levéltárakban a fondokat fondfőcsoportokba vonják össze. Egy-egy fondfőcsoportba az azonos típusú, funkciójú természetes személyek, szervek fondjai tartoznak. Az egyes levéltári intézmények az őrizetükben lévő fondokat a vonatkozó utasításokban előírt séma alapján rendszerezték. A 2001-ig érvényes séma mindenekelőtt történelmi korszakok szerinti tagolást írt elő: eszerint külön kellett választani a feudális kori, külön a kapitalista kori és külön a szocialista kori fondokat. A szocialista kort megelőzően, külön kellett csoportosítani azon fondokat, melyek a Magyar Tanácsköztársaság szerveinek működésekor jöttek létre. A további rendszerezés szervtipológiai alapon történt. A fondokat létrehozó természetes személyeket és önálló ügyintézéssel rendelkező hatóságokat, hivatalokat, intézeteket, intézményeket, testületeket, üzemeket, vállalatokat 34 típusba sorol-
