6. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. 2. bőv. kiad. Bp. 2000. MOL 279 p.

I. Igazgatási ismeretek - 1. Irattani alapfogalmak

Egy-egy írásmód megteremtése érdekes módon — és nem csak mondai alapon — meghatározott személyekhez köthető. így a gót betűsort az időszámításunk szerinti IV. században a biblia gót nyelvre való lefordítása során Wulfila püspök alakította ki. Nagy hatással volt a latin írás fejlődésére Alkuin angol szerzetes, akit Nagy Károly frank király 781 -ben a hivatalnokai kiképzésével bízott meg. Könyvmásolókat is nevelt, s így döntő befolyással volt a frank — ezen keresztül a nyugat-európai — írás fejlődésére: ő teremtette meg a karoling minusculát, azaz a latin írás kisbetűjét. Kelet-Európában két püspök, Cirill és Methód a IX. században — elsősorban a bolgár nyelv igényeinek megfelelően — hozta létre a cirillikát, ami a legtöbb szláv nyelv írásbeliségének az alapjává vált. Az emberi civilizációnak azonban több bölcsője volt: a sumír, a kínai, a hindi, vagy az azték civilizációk a Földközi-tenger környéki népekhez hasonlóan — és attól jórészt függetlenül — kialakították a maguk írásmódját. Fejlődésük azonban többnyire valahogyan elakadt s nem jutottak túl a képírás egy bizonyos fokán. Meg kell még említeni a rovásírást, ami a közép-ázsiai, illetve az európai nomád népek körében volt általános. Ezt az írást használták és hozták magukkal a Kárpát-medencébe őseink is. Ennek egy válfaja volt a germánok runa-írása, és a rovásírás egyes elemeit használták fel a cirill betűsor kialakításakor is. A betűírás tartozékaként szinte valamennyi civilizációban kialakult a számok, számítások rögzítésének a módja is. Mára azonban teljesen általánossá vált az arab számjegyek használata. A betűíráson kívül, az újabbkori fejlődés eredményeként létezik Morse-írás, gyorsírás, lyukjelírás, számjelírás, legújabban pedig mágnes-jelírás. Az írás fejlődésére rendkívül nagy hatással volt az, hogy milyen anyagra rögzítették a jeleket. A hieroglifákat vagy a sumírok képírását kemény munkával kőbe vagy csontra vésték. Könnyedebb írást tett lehetővé az agyagtábla vagy a viasz-tábla alkalmazása. Valósággal forradalmasította az írást az egyiptomi papírusznövény rostjaiból készített írólap, a növényről elnevezett papirusz feltalálása, aminek az alapanyagát és gyártási módját az egyiptomiak féltékenyen őrizték, hiszen monopol-helyzetet teremtett számukra az akkor ismert egész civilizált világban. A monda szerint éppen ez az elzárkózás vezetett az írást hordozó új anyag elterjedéséhez: az egyiptomi és akkori világ kulturális központjának számító Alexandria versenytársat látott a felemelkedő kisázsiai Pergamon városában, s megtiltotta, hogy oda papiruszt szállítsanak. Ennek pótlására az