4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

I. Irattani ismeretek - 6. Iratkezelés a polgári korban

feltüntették ugyan az összes iktatási számot, de aláhúzással, kiemeléssel jelezték minden esetben (?) azt, hogy a több szám közül melyik az alapszám. Később, amikor már megerősödött az iktatásnak ez a módja, akkor ún. irattári sorkönyveX készítettek a visszakereséshez. A sorkönyv megmutatja, hogy a keresett irat milyen alapszámon található. A könnyebb megértés kedvéért erről is mutatunk egy példát: 1878.: iktatási szám alapszám 33/1878 33 46/1878 25 56/1878 33 99/1878 33 110/1878 25 112/1879 33 Ha a kútfők szerint történik az iratok tárolása, akkor a sorkönyv első oldalán felsorolták a kútfők jelentését: pl.: 1. kútfő: iparügy 2. kútfő: kereskedelemügy 3. kútfő: vasútügy 4. kútfő: mezőgazdasági ügyek,... stb. A következő lapokon pedig így álltak egymás után a sorok iktatási szám: kútfő: alapszám: 34/1879 1 34 45/1879 1 34 66/1879 3 66 89/1879 1 34 98/1879 3 66, ...stb. Ez az iktatási és irattározási rendszer 1948-ig tartotta magát. 1948 után is használták, főleg a hatalmas ügyfélforgalmat bonyolító (adóhivatal, társadalombiztosítás) szervezeteknél. Az alapszámos iktatási rendszer nagy előnye, hogy korlátlan számú iratot össze lehet kapcsolni. A visszacsatolásos rendszer esetében pedig több év iratanyagát egyben lehetett tartani, ha az első iktatási számot változatlanul alapszámnak tekintették.