4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.
III. Levéltári ismeretek - 8. A levéltári segédletek
Lap formátumú lajstrom készítése ebben az esetben szükséges és indokolt, ha legalább két példányban készül. Az egyik példány az iratok rendjében marad, a másik - az anyag jellegétől függően - mutató célját szolgálja. Térképek esetén általában több sorozatot készítettek, így helynévmutató, szerzői, időrendi mutató is kialakítható. A középkori oklevelekről az Országos Levéltárban a számrendi sorozat mellett (ez az anyag eredeti rendje) időrendi és kiadói is készül. Lajstromlap minden oklevélről készül állományba vételével párhuzamosan. Bár ezeket az ún. „kékcédulákat" lajstromnak hívjuk, nem tartalmazzák a tárgymeghatározást, így átmenetet képeznek a jegyzék és a lajstrom között. Regeszta A darabszintű levéltári segédletek harmadik típusát a regeszták képezik. A regeszta az egyes iratokról készülő analitikus módszerű tájékoztató segédlet. Lehet ív formájú, de általában karton rendszerű. Tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a lajstromnál felsoroltunk azzal a különbséggel, hogy tárgy helyett a tartalmat kell megadni. További adatok: minden előforduló személynév, helynév, tárgy (műtárgy) felsorolása. Előfordul olyan mennyiségű névanyag, mely kritikussá teheti a regeszta készítését. Általában a regesztázási munkautasításban rögzítik, hogy mennyi a maximálisan felsorolandó név. A tárgy meghatározása a regesztánál elmaradhat, bár legtöbb regesztázási utasítás mégis szerepelteti ezt a rovatot is. Előnye, hogy meggyorsítja a kutatásnál a nem szükséges iratok kiszűrését. Az irattani jelleg meghatározása a regesztánál lényegesen bővebb mint a jegyzéknél vagy lajstromnál. A megadandó adatokat a munkautasításban kell szerepeltetni, mert a regesztázandó irat jellege határozza meg az itt felsorolásra kerülő információkat. Néhány a jelleg meghatározásánál számba jöhető irattani jegy: az irat anyaga (papír, hártya), az irat alakja (kötet, füzet, ív, lap, tekercs, stb.), az írószer (tinta, írógép, nyomtatás, kőnyomat, stb.), az irat mérete, az irat nyelve, az iraton szereplő ügyviteli, levéltári feljegyzések (kancelláriai feljegyzés, ellenjegyzés, iratmellékleti jelzés, régi jelzet, stb.). Például a MOL Q szekció Mohács előtti gyűjtemény két regesztája:
