4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

I. Irattani ismeretek - 3. Iratolvasási segédletek

kap (az Országgyűléstől a helyi önkormányzatokig, illetve az állami és önkormányzati szervek által fenntartott intézményekig, alapítványokig), sőt az egyesületekre, pártokra, szakszervezetekre, egyházi intézményekre stb. is. Az említett beszámoló alapját az üzleti könyvek {naplófőkönyv, pénztárkönyv stb.) képezik, melyekbe a gazdálkodó tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményeket kell bejegyezni, s a naptári év végén le kell zárni. Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és üzleti jelentésből áll. Az év végi záráshoz olyan leltárt kell elkészíteni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat, s feltünteti azok mennyiségét és értékét is. Az üzleti könyvekbe történt bejegyzéseket számviteli bizonylatokkal kell alátámasztani. A társadalmi szervezetek (egyesületek, pártok, szakszervezetek) működését az 1989. évi II. és XXXIII. tv. valamint a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Ezek előírják valamennyi ilyen típusú szervezet részére alapszabály készítését, tagnyilvántartás és tagdíjnyilvántartás vezetését, éves költségvetés és éves beszámoló készítését stb. E szervezetek célkitűzésüknek és jellegüknek megfelelően programokat, propaganda anyagokat stb. készítenek, tagjaikkal és más társadalmi szervezetekkel, illetve az állami szervekkel levelezést folytatnak stb., stb. Mások jogai által korlátozott mértékben az állampolgár jogosult tájékozódni az említett iratok tartalma felől közvetlenül is - ha nem is feltétlenül azok keletkezésének időpontjában, de egy bizonyos idő elteltével -, vagy közvetve a sajtó (rádió, tv), illetve a tudományos feldolgozások révén. (Érszegi Géza, Szűcs László, G. Vass István) 3. IRATOLVASÁSI SEGÉDLETEK Mint az előző fejezetből látszik, a középkori és koraújkori levéltári iratok zöme latin, kisebb részük német és magyar nyelvű. A dokumentumok értelmezése, a bennük lévő információk feltárása, vagy a forráskiadás kutatói feladat, azonban bizonyos ismeretekre az iratanyag kezeléséhez is szükség van. E rövid összefoglalásban először a latin nyelvű iratokkal foglalkozunk. Az iratok azonosítása szempontjából fontos, hogy azok keletkezési idejét meg tudjuk állapítani, így