4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

III. Levéltári ismeretek - 6. A levéltári rendezés

Az 1950. évi 29. sz. tvr. a Magyar Országos Levéltár és a területi levéltárak illetékességi és gyűjtőkörének elhatárolásakor az államhatalmi, államigazgatási és jogszolgáltatási szerveknél az iratképző területi illetékességét, a többi szerv esetében pedig a forrásérték jelentőségét vette figyelembe. (Pl. területi levéltárhoz sorolták még az országos szervezeti hálózattal rendelkező szervek iratanyagát is, ha azok forrásértéke nem érte el a kívánt mértéket, viszont a jelentős forrásértékű fondok többnyire a Magyar Országos Levéltárhoz kerültek, függetlenül attól, hogy a fondképző helyileg hol működött.) A forrásérték jelentősége, mint elhatárolási szempont, a szubjektív elbírálásnak igen tág teret biztosított, és az ebből adódó problémák gyakran idéztek elő gyűjtőköri vitákat. Az illetékességi és gyűjtőköröknek a területi állami levéltárak közötti elhatárolásakor azt vizsgálták, hogy az adott iratképző székhelye melyik levéltári gyűjtőterülethez tartozott. Egy-egy területi levéltár gyűjtőterületi illetékessége általában egy-egy megyére, illetve a fővárosra terjedt ki. A fenti rendelkezések egyértelmű végrehajtása érdekében a törvényerejű rendelet intézkedett a könyvtárak és a muzeumok őrizetében levő történeti értékű iratoknak a levéltárak részére történő átadásáról is. A levéltárak, valamint a könyvtárak, muzeumok és egyéb intézmények (pl. egyetemek, kutatóintézetek) közötti gyűjtőköri viták azonban 1950 után sem szűntek meg. A törvényerejű rendelet és a kapcsolódó jogszabályok ugyanis - mivel céljuk elsősorban az alapvető rend megteremtése és a fejlődés fő irányainak kijelölése volt - az egyes kérdések részletes szabályozását nem minden esetben végeztékéi. Az egyes levéltárak illetékességi és gyűjtőköreinek következő elhatárolása az 1969. évi 27. sz. tvr. vonatkozó előírásai, s az ezek alapján kiadott kulturális miniszteri utasítások alapján történt meg. A tvr. kiadása után szükségessé vált a levéltári illetékességi kör fogalmának következetes használata, s ebből adódóan a levéltári gyűjtőkör hagyományos fogalmának módosítása. Éppen ezért 1969 óta a levéltári illetékességi kör fogalma mellett a levéltári gyűjtőkör fogalmát a korábbinál szűkebb értelemben, csak a személyi eredetű levéltári anyagra vonatkozóan használták. Erre a megkülönböztetésre azért volt szükség, mert a levéltárak az illetékességi körükbe tartozó levéltári anyagot kötelező jelleggel, ellenszolgáltatás nélkül vették át a létrehozó szervektől, a személyi