4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

III. Levéltári ismeretek - 2. A levéltárügy 1945-től 1995-ig

levéltáros jelenlétében léphettek be, minden tevékenységet csak az illetékes kerületi levéltár engedélyével végezhettek. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kérdőíveket küldött az iratanyag felmérésére valamennyi plébániára, egyházközségbe, gyülekezetbe. Az állami levéltárosok ugyanakkor segítséget is nyújtottak a segédletek elkészítésénél. Az alapleltárak összeállítása az egyházi levéltárakban is kötelező volt. A korábbi segédletek alapján ezeket központi utasítások szerint valóban elkészítették. Gondot jelentett, hogy ezek az utasítások (fondok, állagok kialakítása) a kerületi levéltárak és nem az egyházi gyűjteményekhez készültek. Az egyházi gyűjtemények közül az államosítás során a legtöbb kár a volt szerzetesi levéltárakat érte, melyekkel a rendek feloszlatásakor nem sokat törődtek. Szerencsésebb esetekben az állami levéltárakba helyezték el a szétzilálódott iratokat, de nagyobb részük szétszóródott. A ferencesek iratai kerültek - többek között - a kecskeméti, pécsi, szegedi, szekszárdi, a minoritáké a miskolci, nyíregyházi, a premontreieké a soproni, a cisztercieké a veszprémi, székesfehérvári levéltárakba. A következő években a gazdaság- és társadalomtörténeti kutatások fontosságára néhány levéltár - nem teljesen önkéntesen átadta az állami levéltárnak „örökletétként" gazdasági iratait (pl. a Váci Püspöki, Egri Érseki és Főkáptalani Levéltárak). A Kulturális Minisztérium 1022-38/1951. KM sz. rendelete úgy intézkedett, hogy az egyháziból állami kezelésbe került iskolák iratait is a területileg illetékes levéltáraknak kell átadni, ami különösen a volt „iskolavárosok"-ban növelte meg a levéltári iratanyag mennyiségét. 1950-1952 közt a megnövekedett gyűjtőkörű területi levéltárakat nem kerületi, hanem közlevéltáraknak nevezték. A 864-0111/1952. KM sz. utasítás szerint „állami levéltár"-ak lettek, melyeket székhelyükről neveztek el. Az állami tulajdonba került ipari, kereskedelmi és közlekedési vállalatok már működő levéltárait és hatalmas irattárait országos jelentőségű cégek esetében e levéltárak nem tudták átvenni, ezért 1953. január 1jével megalakult a Központi Gazdasági Levéltár. Az egységes levéltári hálózat felügyeletére és működésének irányítására létrehozták az akkor még Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alá rendelt Levéltárak Országos Központját (LOK). 1955-ben a 32. sz. tvr. közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alá helyezte. A LOK a külföldi levéltárakkal szemben kizárólagosan képviselte a magyar