4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

III. Levéltári ismeretek - 1. A levéltárak kialakulása és története 1945-ig

Feladatait a közgyűlés a következőkben határozta meg: 1. Átveszi a 15 évnél régebbi iratokat, 2. A történeti iratokat felkutatja, a nem történetiekre selejtezési javaslatot készít, 3. Az eredeti okmányokat, a titkos levéltárat az ügyviteli iratoktól elkülönítve, biztonságosan őrzi, 4. Átveszi a szabályrendeleteket, anyakönyvi másodpéldányokat. Bár a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat a városokra nem vonatkozott, a törvényhatósági jogú városokban a levéltári gyűjtőkört ennek szellemében alakították ki. így a város saját iratain kívül e levéltárakba tartoztak az országgyűlési képviselőválasztási jegyzékek, úthálózati törzskönyvek, erdőgazdaságok üzemtervei, vizikönyvek, alapító oklevelek, egyesületek, társulatok alapszabályai, anyakönyvek másodpéldányai. A vármegyeiek mellett a városi levéltárak is küzdöttek a helyhiánnyal. Néhány levéltárban minden előzetes terv nélkül már a századfordulón selejtezés folyt (pl. Hódmezővásárhelyen, Kőszegen). Pesten már az 1870-es évek végétől készültek ilyen tervezetek, melyekből végül 1918-ra lett szabályzat. Ezen túlmenően 1919-ban selejteztek Egerben, 1926-ben Nagykanizsán, 1930-ban Zalaegerszegen, 1935-ben Sátoraljaújhelyen, 1941-ben Nyíregyházán, szintén nagy pusztítást végezve az iratokban. Az 1939-ben elrendelt országos felmérés szerint, Jánossy Dénes korábban említett összefoglalása szerint a városi levéltárakban a következő problémák voltak: Baján, Kolozsvárott, Miskolcon, Pécsett, Szegeden az iratok elhelyezését nem találták megfelelőnek. A megyei városoknál problémák voltak Balassagyarmaton, Csongrádon, Esztergomban, Gyöngyösön, Kalocsán, Kiskunfélegyházán, Mohácson, Szentesen sjtb. Vizsgálat során választ kerestek arra a kérdésre is, hogy átadnák-e a megyei városok irataikat nagyobb gyűjtőlevéltárnak. Hajdúböszörmény, Kaposvár, Mosonmagyaróvár, Szekszárd, Szentes, Zalaegerszeg, Vác szívesen átadta volna, míg a többi város ígéretet tett az iratanyag megfelelő gondozására. A városi levéltárakat az 1945 októberétől végzett felmérés szerint az alábbi károk érték: Baján a városból elmenekített iratok 1/3 része a fosztogatások miatt károsodott. Kecskemétről a levéltárat Koháry-Szentlőrinc majorsági kastélyba vitték, ahol ágyútűzben jelentős mennyiség elpusztult. Szeged gazdasági iratai semmisültek meg, Székesfehérváron az elmenekített iratanyag megmenekült, a városházán maradt károsodott. A megyei városok közül a legnagyobb veszteség a mezőtúri,