4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 10. Az államigazgatási eljárás szabályai

Az államigazgatási szerv az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számítható be. Az államigazgatási szervnek a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását, ha azt jogszabály elrendeli vagy az ügy természete megengedi. Az ügy érdemében és az eljárás során eldöntendő kérdésekben az államigazgatási szerv határozatot hoz. A határozatnak tartalmaznia kell: - az eljáró államigazgatási szerv megnevezését, az ügyfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), az ügy számát, tárgyát, az ügyintéző megjelölését, - a rendelkező részben az államigazgatási szerv döntését, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről szóló tájékoztatást, - az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, az eljáró szakhatóságok megnevezését, valamint azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a határozat született, j - a határozat meghozatalának helyét és idejét, aláírójának nevét, hivatali beosztását és az államigazgatási szerv bélyegzőlenyomatát. A határozatot kézbesítés útján kell közölni. A jelenlévő ügyféllel, ha jogszabály nem zárja ki, kihirdetés útján is közölni lehet a határozatot. A határozat kihirdetését jegyzőkönyvbe kell foglalni. Amennyiben jogszabály elrendeli, a közlés közszemlére (közhírré) tétel útján történik. A jogorvoslatok A felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozatot, amennyiben az jogszabályt sért, az államigazgatási szerv módosítja vagy visszavonja. A szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén a határozatot akkor is módosíthatja, illetve visszavonhatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért és nincs ellenérdekű fél. Az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet az ügyfél, illetve az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A fellebbezést általában a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. Az érdemi döntést megelőző határozat és a szakhatóság állásfoglalása általában csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben