4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 2. Az 1526-1848 közötti feudális állam

(Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes, Debrecen) ítéleteinek megfellebbezése esetén a királyi tábla másodfokú bíróság volt. A kerületi táblák a birtokjoggal kapcsolatos ügyekben ítélkeztek, ha azok egyszerre több megye területét érintették. Egyébként ilyen ügyek első fokon a sedria alá tartoztak. A tárnoki városok fellebbviteli fóruma e korban is a tárnoki szék volt, a személynöki városoké pedig a személynöki szék. Az utóbbi, harmadfokon intézte a táraoki széktől fellebbezett ügyeket is. A szabad királyi városokban továbbra is a városi tanács (senatus, magistratus) ítélkezett. A falusi nép, a jobbágyok kisebb jelentőségű ügyei a falusi bíró, nagyobb birtokokon a földesúr tisztje, súlyosabb bűnügyek vagy nagyobb polgári ügyek pedig az úriszék elé tartoztak. Ülésein az uradalom képviselőin kívül részt vettek a megyei hatóságok küldöttei (alispán, szolgabíró) s a szomszéd birtokosok is. Az 1836. évi X. tc. szerint a földesúr és jobbágyai közt folyó perben sem a földesúr, sem tisztjei nem ítélkezhettek. Már a korszak végén, a társadalmi, gazdasági élet erős kapitalizálódásával, amikor a váltó, mint fizetési eszköz, törvényben is elismerést nyert, a váltóügyekben való ítélkezésre hét váltótörvényszéket állítottak fel, amelyekből a Pesten működő váltófeltörvényszékhez lehetett fellebbezni. (Dóka Klára)