4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 1. Az 1526 előtti feudális magyar államszervezet

robot a földesúr majorjában. A földesúrnak járó adón kívül a jobbágy adózott a királynak, valamint - a termése egytizedével - az egyháznak is. A falu vezetője a bíró volt, aki vagy közvetlenül az udvarbíróval, vagy tiszttartók útján érintkezett az uradalommal. A falusi jobbágyok családonként (füstjelezte háztartásonként), kapunként, lényegében lakott telkenként fizették az adót. Az országgyűlés intézményének kialakulása és megszilárdulása A XIII. század második felétől 1526-ig a rendi országgyűlés fejlődésében több fázisnak lehetünk tanúi. 1267-ben az ország nemesei, a király szolgái tartottak általános gyűlést Esztergomban. Ez még nem volt törvényhozó gyűlés, a nemesek csupán kérelemmel fordultak az uralkodóhoz, hogy régi szabadságukat adja vissza. 1290-ben már törvényalkotó országgyűlésekkel is találkozunk, azonban csak a Hunyadiak uralkodása alatt váltak rendszeressé. A megyék képviselőit a közgyűlés választotta, 1445-től kezdve azokon a városi képviselők is részt vettek. Mátyás uralkodása alatt az országgyűlés a törvényhozás mellőzhetetlen szervévé vált a törvényhozásnak. A köznemességre és a városi polgárságra támaszkodó király minden dekrétuma országgyűlési törvényként jött létre, ezek a törvények azonban mégis az uralkodó akaratát tükrözték. Az országgyűlés hatásköre Az országgyűlésnek szokásjogi úton kialakult legfontosabb feladata a törvényhozás volt. De országgyűléseken szavazták meg a rendek a rendkívüli hadiadókat (subsidium), és ennek során olykor a hadüzenet kérdését vagy a békekötés jóváhagyását is megtárgyalták. Az adómegszavazás jogát azonban csak az 1504. évi I. tc. vonta véglegesen az országgyűlés hatáskörébe. Az országgyűlés hatáskörébe tartozott a trónbetöltés, a királyválasztás is, valamint a nádor (a XV. század derekától), a koronaőrök stb. megválasztása. Bizonyos esetekben bíráskodási feladatokat is elláthatott az országgyűlés, mióta a hűtlenség és a felségsértés vádjának elbírálását az 1495. évi III. tc. országgyűlési hatáskörbe is utalta. Az ország nagybírái azonban továbbra is ítélkezhetnek hűtlenségi ügyekben.