3. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL 256 p., ill., tábl.

I. Igazgatási ismeretek - 2. Államigazgatási ismeretek

egyben a felsőbb igazgatás helyi szervei is voltak. (Például a városokban működő szakigazgatási szervek a megyei szerveknek alárendelten működtek, a megyeiek pedig az illetékes szakminisztérium irányítása alatt álltak). E tagoltabb szervezet kialakításánál is természetesen szigorúan betartották az államhatalom egységének elvét, amit a jól konstruált alá- és fölérendeltségi viszonyok szabályozásával biztosítottak. Az 1971-ben hatályba lépett harmadik tanácstörvény - az 1971. évi I. tv. - lényeges változást abban hozott, hogy újszerűen definiálta a tanácsok helyét és szerepét az állami szervek rendszerében. Elhagyva az „államhatalmi" és „tömegszervezeti" jelleget, az új szabályozás a tanácsokat népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerveknek nyilvánította. E megfogalmazás, bár csak deklaratíve, de visszaadta a helyi képviseletek eredeti funkcióját, az önkormányzatot. Az önkormányzati jelleg legfőbb érvényesülési garanciájának a törvény a gazdasági önállóság biztosítását látta. Azonban a 70-es évek ún. „visszarendeződési" folyamatában született más, magasszintű jogszabályok - pl. a tervezésről vagy a költségvetési gazdálkodásról - ennek ellentmondva, végül is a központi akarat függvényévé tették ismételten a helyi testületeket. Bár született ennék korrigálására néhány döntés (pl. a járások megszüntetésével a feladatokat a helyi tanácsok hatáskörébe utalták, vagy az erőszakos községegyesítések káros hatásainak kivédésére létrehozták a társközségekben az elöljáróságokat), de a feladatelosztásoknál is érvényesültek ezekkel ellentétes tendenciák (pl. a mezőgazdasági feladatokat megyei hatáskörbe koncentrálták). A szocialista vállalatok rendszere Mivel az 1950-1990 közti időszakban a termelőeszközök társadalmi tulajdona meghatározó volt, nagyobb vállalatokról csak a szocialista szektorokban beszélhetünk. Tulajdonforma szerint megkülönböztetjük - az állami vállalatokat, - a szövetkezeteket, - közös vállalatokat, - társadalmi szervezetek, illetve egyesületek által alapított vállalatokat. Az állami vállalatokat miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője vagy tanács végrehajtó bizottsága alapíthatott. Gazdasági tevékenységükről kötelesek voltak mérleget, eredménykimutatást készíteni, vagyonukról leltárt vezetni. Adataikat a