2. Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai. Bp. 1996. MOL 91 p.

II. Irattani szócikkek - B/ Az ipartestületek (ipartársulatok) irattípusai

összeget számítottak csupán fel (erről a 85.237/1928. K.M. sz. rendelet intézkedett). Tevékenységük működési feltételeit azonban szabályzatban rögzítették. A ~ a következő előírásokat tartalmazta: 1. A munkaközvetítő megalakulásának kimondása, 2. A munkaközvetítőt megalakító ipartestület neve, székhelye, 3. A munkaközvetítő célja, 4. A testület kizárólagos jogosultsága, 5. A közvetítést igénybevevő személyek, 6. A közvetítést végző iroda megnevezése, 7. A közvetítési díj meghatározása, 8-18. A közvetítési tevékenység folyamatának előírásai, mind a munkaközvetítőre, mind a munkaközvetítést kérő személyre vonatkozóan. A 1928. évi 85237. XI. számú kereskedelemügyi és belügyminiszteri közös rendelet előírta, hogy azok az ipartestületek, amelyek akár székhelyükön, akár más telephelyen ingyenes munkaközvetítést végeznek, ill. ilyen intézményt tartanak fenn, kötelesek szabályzatukat megküldeni és munkaközvetítő tevékenységükről minden hónapban jelentést tenni a Magyar Királyi Munkaközvetítő Hivatalnak. Munkarend A munkavégzés folyamatát és körülményeit meghatározó rendelkezések összessége. A ~ már az 1880-as években is ismert volt a több alkalmazottat foglalkoztató műhelyekben, éppúgy, mint a gyárakban. A —et az elsőfokú iparhatóság hagyta jóvá. Az 1932. évi VEI. tc. 26. §-a az ipartestületi munkaügyi bizottságok megszervezéséről rendelkezik. Ennek keretében a munkaadók és a munkavállalók konkrét megállapodásokat is köthetnek egymással. Ilyen megállapodás például a ~, vagy másnéven műhelyrend, valamint a -•kollektív szerződés, melyet nem egy ipartársulatnál kötöttek a mesterek és az alkalmazottak. A —et bekeretezve a műhely falára kifüggesztették. A ~ a következő §-okat tartalmazta: 1. A munkások felvétele és alkalmazása, 2. A munkaviszony felbontása, betegség, szabadságolás, 3. Munkaidő és munkaszünetek, 4. Díjazás, 5. Magatartás a műhelyben, 6. Egyéb kötelességek és jogok, 7. Rendbüntetések. Munkaügyi bizottság ügyrendje Az ipartestületek kebelében létrehozott munkaügyi bizottság működésére vonatkozó rendelkezések összessége. Az 1932. évi Vin. tc. 26. §-a létrehozta az ipartestületeken belül a munkaügyi bizottságot, melynek feladata az ipartestületeknek a tagjaiknál foglalkoztatott alkalmazottak bevonásával, a munkaviszonyból származó közös érdekű ügyeik megtárgyalása és együttes megállapodások