2. Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai. Bp. 1996. MOL 91 p.

II. Irattani szócikkek - B/ Az ipartestületek (ipartársulatok) irattípusai

Békéltető bizottság alapszabálya Az ipartestületek keretén belül alakított békéltető bizottságok szervezetére, működésére vonatkozó előírások összessége. A békéltető bizottságok felállítását mind az 1884. évi XVII. tc. mind az 1932. évi VEI. tc. 27. §-a elrendelte. Feladatuk az ipartestületen belül az ipartestület és azok alkalmazottai munkaviszonyából kifolyóan felmerülő vitás kérdéseknek az érvényben lévő rendelkezések alapján történő rendezése volt. A bizottság eljárását az alapszabályban rögzített külön ügyrend határozta meg, a bizottságok működésére vonatkozóan a 9180/1920. M.E. sz. rendelet volt irányadó. A törvények végrehajtási rendeletei a bizottság alapszabályának elkészítéséhez „mintaalapszabályt" ill. „ügyrendmintát" is közzétettek. Az ügyrendet abban az esetben, ha az az ügyrendmintától eltért, az illetékes miniszternek kellett jóváhagynia. A ~ ill. 1932-es törvény által előírt ügyrend a következőket tartalmazta: 1. Az ipartestület neve melynek keretében működik, 2. A bizottság tagjainak száma, 3. A bizottság segéd tagjai megválasztásának módja, a választás lefolyása, 4. A bizottság elnöke, jegyzője, 5. A bizottság hatásköre, 6. A tagok részvétele, 7. A panasz felvétele, az ügy lefolytatása, 8. A határozat hozatala, 9. A határozat elleni jogorvoslás, 10. A bizottság megbízatási ideje, 11. Keltezés, aláírás (ipartestületi jegyző, iparhatósági biztos), pecsét. Békéltető bizottság ügyrendje —^Békéltető bizottság alapszabálya Az Ipartestületek Országos Központjának alapszabálya Az Ipartestületek Országos Központjának és szerveinek szervezetét és működését meghatározó előírások összessége. Az 1932. évi VUl tc. 37. §-a hívta életre az Ipartestületek Országos Központja intézményt, mely az ipartestületeknek és az ipartestületekbe tömörült kézművesiparosságnak közös szerve volt. Az IPOK és szerveinek szervezetét, működését, az ipartestületeknek a Központhoz és a Központ egyes szerveihez való viszonyát, a törvény rendelkezéseinek korlátain belül, az alapszabályok állapították meg. Az ~át a kereskedelemügyi miniszter hagyta jóvá. Az ~ fejezetei a következők voltak: 1. A központ neve, székhelye és pecsétje, 2. A központ tagjai és a tagsági díjak, 3. A központ feladatai, 4. A központ jogi személyisége, 5. A közgyűlés összetétele, i 6. A közgyűlés összehívása, 7. A közgyűlés hatásköre,