2. Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai. Bp. 1996. MOL 91 p.

II. Irattani szócikkek - A/ A céhszervezetek irattípusai

A legényládába fizetett díjak nyilvántartása A legénycéhek újonnan felvett tagjai által befizetett taksa nyilvántartására vezették. A kötet időrendben tartalmazza a céhbe felvett legényektől a legény ládába befizetett díjakat, egyes esetekben a kiadásokról is számot ad. Mestereskü A céh mester tagjainak fel kellett esküdniük a céh privilégiumaira. Az eskü szövegét kötött formában előírták és a céhszabályokkal együtt a céhládában őrizték. Mesterfelvételi napló A céhbe felvett mesterek nyilvántartására szolgáló könyv. A kötet időrendben tartalmazza a felvett mester nevét, születési helyét, a felvétel idejét, a befizetett taksa összegét, az adatok végén megjegyzés rovat található, amelyet általában üresen hagytak, vagy ha nem volt a taksára külön rovat, ide jegyezték be a befizetett összeget. Mesterjegyzék A céh mestereinek nyilvántartására szolgált. Gyakorlatilag megegyezik a —»mesterfelvételi naplóval. Időrendben a következő adatokat tartalmazza: a mester neve, születési helye, beírás kelte, megjegyzés (ide a befizetett taksa összegét írták). Mesterjogot kérők nyilvántartása A mesterjogért folyamodókról vezetett nyilvántartó könyv. A legény, ha kötelező vándoréveit, valamint a mesterévét kitöltötte, mesterjogért folyamodhatott és a remekdarab elkészítése és elbírálása és elfogadása után mesterré vált. A ~ időrendben a negyedévenként tartott céhgyűlések alkalmával mesteri jogra jelentkezők nevét (supplikans) és a jelentkezés elbírálásával kapcsolatos döntést tartalmazza. Mesterkönyv A céh mestereinek nyilvántartására szolgáló könyv. Mivel egységes előírás nem szabályozta formáját, így minden céh más módon, más adatokkal és rovatokkal vezette. Általában azonban több részre tagoltan, időrendben tartalmazza a mester felvételére, a remeklésre, az illetékek befizetésére vonatkozó adatokat. Sok esetben egy-egy oldalon csak egy mesternek az adatai szerepelnek: a mester neve, születési helye, életkora, vallása, működési helye, a mesterfelvételnek, a polgárjog elnyerésének és az elhalálozásnak az időpontja. Volt ahol feltüntették a remeklés időpontját is és a remek megnevezését. Gyakran bevezették a lerótt taksa összegét is. Vannak olyan céhek, melyek —i végén külön mesternyilvántartást vezettek, melynek rovatai: a mester neve, lakcíme, illetékleróvás. Általában, ha egy kötet betelt az új kötet elejére átmásolták a régi könyvekből a még élő mesterek adatait is. Nagyon gya-