1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

Nk.: Csecse, Hasznos, Mátraszőüős, Pásztó, Szirák, Szurdokpüspöki, Tar Kjg.: bujáki, cserhátszentiváni, ecsegi, jobbágyi, kallói, palotási, vanyarci - 1950. február 1 -jével a salgótarjáni járás és a Heves megyei hatvani járásból átcsatolt egyes községekből, valamint a meggszűnt sziráki járás községeiből szervezték. (5.201/4/H-1/1950. (I- 29.) BM sz. r.-RK 1950.4. sz.) - 1950. június l-jén a - nagyközségei: Csecse, Hasznos, Mátraszőllős, Pásztó, Szirák (Bér kk.), Szurdokpüspöki, Tar; körjegyzőségek: bujáki (Bokor, Buják), cserhátszentiváni (Alsótold, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Kútásó), ecsegi (Ecseg, Kozárd), jobbágyi (Jobbágyi, Szarvasgede), kallói (Erdőtarcsa, Kalló), palotási (Egyházasdengeleg, Héhalom, Kisbágyon, Palotás), vanyarci (Erdőkürt, Vanyarc). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1981. december 31 -ével Héhalom és Palotás községeket „Palotáshalom" néven egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) - 1984. január 1-jével Pásztó községet várossá szervezték. (19/1983. NET sz. hat. - MK 1983.55. sz.) - 1984. január l-jével Hasznos, Mátraszőlős községeket Pásztó várossal egyesítették. (18/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) -1984. január 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit Pásztó város városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) PÉCSI JÁRÁS Baranya vm. Nk.: Mecsekalja, Mecsekszabolcs Kjg.: abaligeti, belvárdgyulai, egerági, garéi, keszüi, kozármislenyi, kővágószőllősi,mánfai, nagykozári, pellérdi, somogyi, szálántai - 1946. január l-jével Somogy és Vasas községeket „Vasas" néven egyesítették, egyidejűleg a somogyi körjegyzőséget megszüntették. (96.233/1945. BM sz. r.-RK 1946. 1. sz.) - 1947. augusztus l-jével Mecsekszabolcs községet Pécs várossal egyesítették. (182.363/1947. BM sz. r.-RK 1947.17. sz.) - 1948. december 31-ével Mánfa és Pécsbudafa községeket „Mánfa" néven egyesítették, egyidejűleg a mánfai körjegyzőséget megszüntették. (184.786/1948. HI/2. BM sz. r.-RK 1948. 18. sz.) - 1950. június l-jével a megszűnt szentlőrinci járás egyes községeit a ~-hoz; Mánfa községet a komlói járáshoz, az abaligeti körjegyzőség községeit a sásdi járáshoz osztották be; a ~ nagyközségei: Mecsekalja, Szabadszentkirály, Vasas (Hird kk.); körjegyzőségei: baksai (Baksa, Kidér, Siklósbodony, Tengeri, Téseny), belvárdgyulai (Belvárdgyula, Birján, Hásságy, Hidor, Olasz), bicsérdi (Bicsérd, Boda, Zók), egerági (Egerág, Kisherend, Lothárd, Személy, Szőkéd), geréi (Bosta, Garé, Ócsárd, Regénye, Szüvás, Szőke), gerdei (Gerde, Pécsbagota, Velény), helesfai (Bükkösd, Cserdi, Dinnyeberki, Gorica, Helesfa, Megyefa), keszüi (Gyód, Keszü, Kökény, Malom), kozármislenyi (Kozármisleny, Nagyárpád, Pécsudvard), kővágószőllősi (Bakonya, Cserkút, Kővágószőüős, Kővágótőttős), nagykozári (Bogád, Magyarsarlós, Nagykozár, Romonya), peüérdi (Aranyosgadány, Görcsöny, Peüérd), szalántai (Áta, Németi, Pogány, Szalánta), szentlőrinci (Csonkamindszent, Kacsóta, Szentlőrinc). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. augusztus 1 -jével Bükkösd és Megyefa községeket „Bükkösd" néven egyesítették. (5.203-1-1/10/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950. 18. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Hidor és Olasz községeket „Olasz" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DL 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1952.március 15-ével a megszűnt komlói járásból Mánfa községet a ~-hoz osztották be. (4/1952. (ffl. 13.) BM sz. r. - BK 1952. 12. sz.) - 1954. november 28-ával Malom, Mecsekalja és Vasas községeket Pécs várossal egyesítették. (12/1954. NET sz. hat. - MK HL 1954. 75. sz.) -1955. március 15-ével Nagyárpád községet Pécs várossal egyesítették. (9/1955. NET sz. hat. - MK HL 1955. 41. sz.) - 1956. február 1 - jével a megszűnt vülányi járás községei közül Kiskassa, Peterd, Pécsdevecser, Újpetre és Vokány községeket a ~-hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) - 1957. november 1 -jével Kistótfalu községet a siklósi járásból a ~-hoz osztották be. (10-9/1957. NET sz. hat. - MK HL 1957.114. sz.) -1959. február 26-ával Mánfa községet Komló járási jogú várossal egyesítették. (89/1958. NET sz. hat. - MK 1959. 23. sz.) -1963. december 31 -ével a megszűnt seüyei járás községei közül Királyegyháza községet a ~-hoz; egyidejűleg Garé községet a ~-ból a siklósi járáshoz osztották be. (19/1963. NET sz. hat. - MK 1963. 74. sz.) - 1966. június 30-ával a megszűnt pécsváradi járás községei közül Apátvarasd, Hidas, Martonfa, Mecseknádasd, Nagypaü, Óbánya, Ófalu, Pécsvárad, Zengővárkony községeket; Berkesd (EUend, Szüágy, Pereked), Hosszúhetény (Kisújbánya), Lovászhetény (Pusztakisfalu) közös tanácsú községeket, valamint Sumony és Gyöngyfa községeket a siklósi járásból a --hoz osztották be. (12/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 19. sz.) - 1977. áprüis l-jével Hird községet Pécs várossal; Szalánta és Németi községeket „Szalánta" néven egyesítették. (4/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) -1977. áprüis 1 -jével Túrony (Csarnóta, Bisse), Garé (Babarcszőlős, Szava) közös tanácsú községeket a siklósi járásból a ~-hoz osztották be. (1/1977. (H. 8.) MT TH. sz. rek. - MK 1977. 12. sz.) - 1978. december 31-ével Bükkösd és Gorica községeket „Bükkösd" néven; Hosszúhetény és Kisújbánya községeket „Hosszúhetény" néven; Lovászhetény és Pusztakisfalu községeket „Lovászhetény" néven egyesítették. (20/1978. NET sz. hat. - MK 1978.68. sz.) - 1978. december 31-ével a ~-t megszüntették, községeit a mohácsi, a komlói, a siklósi és a szigetvári járásokhoz