1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

(9/1962. NET sz. hat. - MK 1962.42. sz.) - 1984. január l-jével Encs községet várossá szervezték. (19/1983. NET sz. hat. - MK 1983.55. sz.) - 1984. január 1 - jével Abaújdevecser, Fügöd, Gibárt köz­ségeket Encs várossal egyesítették. (18/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) - 1984. január l-jével az ~ -t megszüntették, községeit Encs város, valamint Miskolc megyei város városkör­nyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) *(A volt csereháti járás Magyarországon maradt közsé­geiből és a szikszói járás egyes községeiből szervezték.) ENYINGI JÁRÁS Veszprém vm. 1950. H. l-jétől Fejér m. Nk.: Balatonfőkajár, Balatonkenese, Dég, Enying (Bala­tonbozsok kk.), Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Mezőszüas, Siófok Kjg.: balatonszabadi, csajági - 1950. február l-jével Szabadhídvég községet az ~ -hoz; Siófok nagyközséget, és a balatonszabadi körjegyzőség községeit a Somogy megyei tabi járáshoz, Balatonfőkajár, Balatonkenese nagyközségeket, valamint a csajági kör­jegyzőség községeit a veszprémi járáshoz osztották be. (5.201/4/H-1/1950. (L 29.) BM sz. r.-RK 1950.4. sz.) - 1950. június 1 -jével Igar községet a sárbogárdi járásból, Kisláng községet a székesfehérvári járásból az ~-hoz osz­tották be. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Mezőkomárom és Szabadhíd­vég községeket „Szabadhídvég" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (TX. 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1951. július l-jével Szabadhídvég község nevét „Mező­hídvég" névre változtatták. (5.237-3-672/1951. VII/3. BM sz. r. - BK. 1951. 3. sz.) -1952. január l-jével Feketepuszta néven szervezett köz­séget az ~-hoz osztották be. (5.203-3-6718/1951. VII/3. - MK 1952.21. sz.) -1953. december 1 -jével Feketepuszta község elnevezését „Mátyásdomb" névre változtatták. (111-6-6/7/1952. BM sz. r. - MK HL 1953. 49. sz.) - 1954. október l-jével „Mezőhídvég" néven történt köz­ségegyesítést megszüntették, Mezőkomárom és Szabad­hídvég néven önáüó községekké szerveztek. (13/1954. NET sz. hat. - MK HL 1954. 75. sz.) - 1961. május l-jével az ~-t megszüntették, községeit a sárbogárdi és a székesfehérvári járásokhoz osztották be. (129/1961. NET sz. hat. - MK 1961. 37. sz.) ESZTERGOMI JÁRÁS Esztergom vm. 1946.1. l-jétől Komárom-Esztergom vm. 1950. Hl. 16-ától Komárom m. Nk.: Ba jna, Bajót, Csév, Csolnok, Dorog, Dömös, Lábatlan, Leányvár, Nagysáp, Nyergesújfalu, Püismarót, Piszke, Sá­risáp, Süttő, Tokod Kjg.: kesztölci, táti, únyi - 1950. június l-jével az - elnevezését dorogi járásra vál­toztatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87.sz.) FEHÉRGYARMATI JÁRÁS Szatmár vm. 1946.1. l-jétől Szatmár-Bereg vm. 1950. m. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. Nk.: Fehérgyarmat, Szatmárcseke Kjg.: cégénydányádi, jánki, kisnaményi, kispalád i, kölesei, kömörői, matolcsi, nábrádi, nagyari, nagyszekeresi, tisz­becsi, tiszakóródi - 1946. áprüis l-jével Panyola községet nagyközséggé szervezték. (152.894/1946. Hl. 9. BM sz. r.-RK 1946. 8. sz.) - 1949. szeptember l-jével a kisnaményi körjegyzőség székhelyét Csaholc községbe helyezték át. (5.203-7-20/1949.1/8. BM sz. r.-RK 1949. 20. sz.) - 1950. március 1 -jével Jánk és Majtis községeket, Jánk­majtis" néven egyesítették, egyidejűleg a jánki körjegy­zőség nevét megváltoztatták. (5.203-1-20/5-1950. U/5. BM sz. r.-RK 1950.6. sz.) -1950. áprüis 15-ével Tunyog és Matolcs községeket „Tu­nyogmatolcs" néven egyesítették, egyidejűleg nagykö­zséggé szervezték, a matolcsi körjegyzőséget megszüntet­ték. (5.237-1-20/2/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950. 9. sz.) - 1950. június l-jén a ~ nagyközségei: Fehérgyarmat, Pa­nyola, Szatmárcseke, Tunyogmatolcs; körjegyzőségei: cé­génydányádi (Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak), csa­holci (Csaholc, Túrricse, Vámosoroszi), jánkmajtisi (Darnó, Jánkmajtis, Kisnamény), kispaládi (Botpalád, Kispalád, Magosliget), kölesei (Fülesd, Kölese, Sonkád), kömörői (Kömörő, Penyige, Túristvándi), nagyari (Kisar, Nagyar), nagyszekeresi (Kisszekeres, Mánd, Nagyszeke­res, Nemesborzova, Zsarolyán), nábrádi (Kérsem jén, Náb­rád), tiszabecsi (Müota, Tiszabecs, Uszka), tiszakóródi (Ti­szacsécse, Tiszakóród). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1969. július 31-ével a megszűnt csengeri járás községei közül Császló, Csegöld, Gacsály, Rozsály, Tisztaberek, Zajta községeket, valamint Méhtelek (Garbolc), Nagyhó­dos (Kishódos), Szamossályi (Hermánszeg) közös tanácsú községeket a ~-hoz osztották be. (24/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 50. sz.) - 1974. december 31 -ével Olcsvaapáti községet a vásáros­naményi járásból a ~-hoz osztották be. (2/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974. 71. sz.) -1978. december 31 -ével Fehérgyarmat nagyközséget vá­rossá szervezték. (19/1978. NET sz. hat. - MK 1978. 68. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Fe­hérgyarmat város városkörnyéki községeivé nyüvánítot­ták. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) FONYÓDI JÁRÁS Somogy m. Nk.: Balatonboglár, Balatonlelle, Fonyód, Lengyeltóti (Hács kk., Kisberény kk.), Öreglak Kjg.: buzsáki (Buzsák, Táska), látrányi (Látrány, Somogy­babod, Somogytúr, Visz), somogyvár i (Pamuk, Somogyvá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom